Van esélyünk Afrikában? Gondolatok a Déli Nyitás margójára

 

Dinamikus növekedés

Afrikában 1,2 milliárdan élnek és az idei évben ismét ez a kontinens fog a legdinamikusabban növekedni a világgazdaságban. A szubszaharai térség a világgazdaság új növekedési központja, a második versenyfutás Afrikáért már évek óta tart, az ilyen irányú nyitás tehát indokolt és megfelelő partnerek megválasztása esetén komoly haszonnal járhat. Míg a magyar médiában általában csak negatív híreket olvashatunk Afrikáról (a Boko Haram terrorcselekményei, az Ebola-járvány terjedése, stb), valójában nagyon sokszínű kontinensről van szó. A dinamikusan fejlődő, stabil gazdaságokkal lehet és érdemes is együttműködést építenünk.

Az IMF januárban 4,9%-os GDP-növekedést prognosztizált szubszaharai Afrikában. Igaz ugyan, hogy ez visszaesés az októberi 5,7%-os előrejelzéshez képest, azonban ebben nagy szerepet játszik az, hogy a legnagyobb gazdaságok között megtalálható Angola és Nigéria, akik jelentős olajexportőrök és megsínylik az alacsony olajárat. A térségi átlag elfedi a kontinens egyes országainak tényleges gazdasági teljesítményét és a politikai stabilitás is régiónként változó lehet.

Ghána például függetlensége elnyerése óta stabil és konfliktusmentes ország, ez azonban viszonylag ritka Fekete-Afrikában. Kelet-Afrika feljövőben van: Kenya, Ruanda, Uganda és Tanzánia rég nem olyan elmaradottak, mint azt az átlag magyar újságolvasó képzeli a híradások alapján.  (A Világbank Ruanda, Uganda és Kenya 6 % feletti, Tanzánia 7,2%-os növekedését prognosztizálja az idei évre.) A Közép-Afrikai Köztársaság instabilitásáról  és Malawi mélyszegénységről olvasott riasztó összefoglalók azonban szintén ehhez a térséghez kapcsolódnak. Szubszaharai Afrika számos országában akár megyéről megyére is változhat a biztonsági helyzet, éppen ezért a gazdasági nyitáshoz elengedhetetlen az alapos helyismeret.

Zsiráf a Nairobi Nemzeti Parkban, háttérben Nairobi felhőkarcolóival

Magyar-afrikai kapcsolatok

Bár Magyarország és az afrikai országok kereskedelmi forgalma dinamikusan nőtt az utóbbi években – az ezekkel az országokkal folytatott kereskedelem csupán 0,9 százalékát teszi ki Magyarország kereskedelmi forgalmának.  Összes kereskedelmi forgalmunkat tekintve a szubszaharai Afrikával folytatott kereskedelem volumene jelenleg tehát elenyésző. Legfontosabb partnerünk a Dél-Afrikai Köztársaság, amelytől a kontinens legnagyobb gazdasága megtisztelő címet tavaly orozta el Nigéria (ugyanis új alapokra helyezték a GDP számolását). Nigériában például bányaipari, olajfinomítási, faluvillamosítási, vízügyi és mezőgazdasági fejlesztési projektekben vesznek részt magyar vállalkozások. A Szudáni-Magyar kereskedőház igazgatója, Kadosa Zoltán szerint azonban bár vannak “első fecskék”, Magyarország egyelőre nem használja ki a lehetőségeit Afrikában.

Fekete-Afrika egyik legnagyobb problémája továbbra is a fejlett infrastruktúra hiánya, ezért a térség országai általában befektetőket várnak kikötő- és útépítés, kommunikációs hálózatok, erőművek fejlesztése területén. További együttműködésre adhat alkalmat a jármű- és elektronikai, valamint energetikai ipar, ipari automatizálás, kórházberendezések, orvosi műszerek gyártása, valamint mezőgazdasági technológiák exportálása. A február végén hazánkba látogató ghánai külügyminiszterasszony, Hanna Tetteh a magyar gyógyszeripar számára is remek lehetőségeket lát a ghánai piacon, ahol erősödik a kereslet és hiányzik a megfelelő háttértudás jó minőségű gyógyszerek gyártásához.

Hanna Tetteh egyébként gyermekkora néhány évét Szegeden töltötte, mert édesapja Magyarországon tanult. Magyarországon a rendszerváltásig százával tanultak afrikai diákok, akik közül azóta sokan fontos pozíciót töltenek be származási országukban. Tibor P. Nagy magyar származású amerikai diplomata, aki nyolc különböző afrikai országban dolgozott amerikai nagykövetségeken, kiemelte: nem járt olyan afrikai országban, ahol ne találkozott volna legalább egy Magyarországon tanult, magyarul beszélő helyivel. Ezek az egykor Magyarországon tanult, majd hazatérő egykori egyetemista afrikaiak segíthetnek a helyi kapcsolatok kiépítésében, valamint aktuális információkkal rendelkeznek az adott térség helyzetével kapcsolatban is. A kormánynak az új nagykövetségek és kereskedőházak nyitása mellett az ő segítségükre is szüksége lesz annak érdekében, hogy jó esélyekkel álljunk rajthoz a szubszaharai Afrikáért folyó második versenyfutásban.

 

A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének (MTA KRTK VGI) tudományos munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének adjunktusa

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük