You are here: Home » magyar-afrikai kapcsolatok » Sass Flóra, a rabszolgából lett földrajzi felfedező

Sass Flóra, a rabszolgából lett földrajzi felfedező

Száz éve hunyt el Sass Flóra

1916. március 11-én, száz évvel ezelőtt távozott az élők sorából az akkor 74 vagy 75 éves (születési dátumát illetően eltérnek a források) Florence Baker, lánykori nevén Sass Flóra. Florence törökországi rabszolgából vált Samuel White Baker földrajzi felfedező méltó társává. A különleges sorsú asszony naplójára 1965-ben talált rá a padláson Anne Baker, unokájának felesége. A napló férjével tett második afrikai utazásukat, a rabszolgaság felszámolására angol és egyúttal egyiptomi megbízásból indított expedíció megpróbáltatásokkal teli történetét mondja el.

Sass Flóra, afrikai felfedező, Samuel White Baker társa

Sass Flóra, afrikai felfedező, Samuel White Baker társa

E napló kitüntetett értéke abból fakad, hogy amikor férje eltávozott az életből (1893) Flóra asszony végrendeletében arra adott megbízást ügyvédjének, hogy halála után minden személyére vonatkozó iratot égessen el. Így a magyar művelődéstörténet e jelentős személyiségének életrajzát számtalan fehér folt teszi megközelíthetetlenné. Csak halvány nyomokban ismerjük gyermekkora megpróbáltatásait.

Fellázadt román parasztok a szabadságharc idején megölték szüleit és testvérét, őt a román dada mentette meg. Utóbb egy örmény családhoz került, de nekik is menekülniük kellett az osztrák megtorlás elől az elbukott szabadságharc után. Majd a törökországi Vidinben, vélhetően a menekülttábor zűrzavarában Flóra egy leánykereskedő karmaiba került. Itt talált rá később Samuel Baker, aki a rabszolgapiacon megvásárolta, s feleségévé emelte a szép fiatalt lányt.

Megemlékezés Sass Flóra halálának évfordulóján

Szinte már nem is meglepő, hogy napjaink közéleti-politikai zűrzavarában minden hazai fórum megfeledkezett Flóra halálának százéves évfordulójáról. Tudomásunk szerint mindössze az ELTE Bölcsészkar I. Tóth Zoltán kör szervezőinek jutott eszébe, hogy megemlékezzenek e nagyszerű asszonyról és szerepéről a Nílus eredetének feltárásában, illetve a rabszolgaság felszámolásában.

Mindössze négy előadó és tizenegy hallgató gyűlt össze erre a tervezettnél végül is jóval hosszabbra nyúlt, igen érdemlegesre sikeredett konferenciára. Antal Gábor, a Történeti Intézet demonstrátora részletesen, a lényeges sarokpontokat kiemelve ismertette Flóra asszony és az afrikai történelem metszéspontjait, míg Baranyi Gábor doktorandusz a Baker-házaspár életét is meghatározó afrikai országhatárok keletkezésének, vagy inkább mechanikus kialakításainak lehetetlenségét vázolta történelmi vetületben, a korai gyarmatosítás korától az 1984-1985-ös Berlini Kongó-Konferencián át a napjainkban is zajló határvitákig.

Ezt követően jelen beszámoló szerzője azokat a kutatási feladatokat igyekezett felvázolni, amelyeket Florence Baker életének, szerepének teljesebb megismerése céljából kellene elvégezni. Férje, Samuel White Baker afrikai útjaikról három fontos könyvet írt (ezek közül csak az egyik érhető el magyar fordításban: A Nílus rejtélye, Gondolat, 1974, amely az első útjuk beszámolója).

Samuel White Baker, Flóra férje

Samuel White Baker, Flóra férje

A másik két kötet (The Nile Tributaries Of Abyssinia, 1867; Ismailia – A Narrative Of The Expedition To Central Africa For The Suppression Of Slave Trade, 1874), hogy őszinték legyünk, a nyugati köztudatból is kikopott. Mr. Bakernek számos szétszórt levele is létezik (a tervureni Közép-Afrika Múzeumban pl. 15 olyan, amelyet magának a nagy Afrika-felfedezőnek, Stanley Mortonnak címzett), de a nagy könyvtárak és társasági archívumok mélyén sok száz további levele lapul még. Mi több, tudomásunk szerint Dél-Angliában egy Baker-Emlékház is működik.

Eme csendesen megtartott, szűk körű tudóstalálkozót Búr Gábor, az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék vezetője zárta be, egészítette ki az elhangzottakat számos pontosítással és a Nílus felfedezésével kapcsolatos történeti-földrajzi információkkal, illetve a gyarmatosítás és a sok esetben mindmáig etnikai feszültségeket teremtő országhatárok kialakításának politikai következ­ményeivel.

Sass Flóra életét és munkásságát részletesebben is fel kellene tárnunk

Miért soroltuk mindezt fel? Azért, mert gyakorlatilag Baker minden írásában felbukkan a szeretett feleség, és nemcsak a neve, hanem hosszasan ismerkedhetünk bennük bátorságával, tetteivel, ötletességével is, amely időnként életeket mentett meg. Vagyis ha rászánnánk az időt az alapos filológiai búvárkodásra, hősünk vélhetően az eddigieknél sokkal teljesebben lépne elénk.

Bár hadd tegyünk hozzá ehhez még egy lényeges momentumot. Mindezidáig senki sem tett kísérletet arra, hogy a jeles késői családtagtól, Anne Bakertől megszerezze a teljes eredeti írásos hagyatékot, amely a Naplón kívül levelekből is áll. Számunkra, magyarok számára Sass Flóra van olyan fontos, hogy ennek a hagyatéknak a kritikai kiadását elkészítsük, méghozzá kétnyelvű kiadásban.

S még egy adalék: Pat Shipman amerikai kutató hölgy mintegy tíz éve egy nagymonográfia méretű művet tett közé Sass Flóra életéről és tevékenységéről (To the Heart of the Nile. Lady Florence Baker and the Exploration of Central Africa, 2004, New York, HarperCollins, 424 + 3 old), amely 2007 óta e-book-ként is elérhető. E műnek pusztán a bibliográfiája is érzékelteti, volna honnan elindulnia a magyar kutatónak…

A Sass Flóra munkásságára, életére vonatkozó kutatás megvalósítása kétségtelenül rendkívül fontos feladat. Emberi alakja, figyelmet érdemlő életútja, igencsak háttérbe szorult tudományos szerepvállalása megérdemelné a hazai közélet sokkal erőteljesebb figyelmét.

Eredetileg megjelent: Rabszolgából földrajzi felfedező címen, Magyar Nemzet, 2016. március 24., 8. oldal

Ph.D., olasz-magyar-néprajz szakos bölcsész, kandidátus, nyugdíjas egyetemi docens, mb.előadó (ELTE BTK)

1 Comment

  1. És ami nagyon felháborító, az az, hogy ma a románok Florica Sas néven a magukénak vallják. Ha a magyar tudomány és kultúrpolitika nem tesz több erőfeszítést azért, hogy Sass Flóra életét feltárja és bemutassa, oda jutunk, hogy a világ a családják kiirtók nemzetiségéből valónak ismerik majd meg.
    És Sass Flóra foroghat a sírjában…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.