Miből finanszírozza tevékenységét az Al-Shabaab? – 1.rész

Az Al-Shabaab jelentősége és támogatói

Kelet-Afrika legrettegettebb terrorszervezete az Al-Shabaab. 2009-2010-ben még Szomália legjelentősebb politikai-katonai erejének számított, uralma alatt tartva a legtöbb fontos várost, a főváros, Mogadishu jó részét, és több tízmillió dollárnyi adóbevételt szedett évente a megszállt területeken. Jelentősége azóta visszaszorulóban, hála az Afrikai Unió és szomáli szövetségeseik sikeres hadműveleteinek, amelynek keretében hatalmas területeket és jelentős városokat foglaltak vissza a radikális iszlamistáktól. Megtépázták a szervezet sorait a vezetői ellen végrehajtott sikeres dróntámadások és a kommandós alakulatok rajtaütései is.

Amerikai drón

2015 április elején az Al-Shabaab ismét a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, hiszen a militánsai által végrehajtott garissai egyetemi mészárlás közel 150 áldozatot követelt.

Garissa mintegy 200 kilométerre található a kenyai-szomáli határtól

A mai posztban annak próbálok utánajárni, hogy miből finanszírozza tevékenységét az Al-Shabaab. Ha sikerül azonosítani a finanszírozás főbb forrásait, talán pénzügyi fronton is hatékonyabb lehet a radikális iszlamisták elleni hadviselés. Szakértők, köztük Marsai Viktor is meglehetősen meglehetősen szkeptikus az Al-Shabaab pénzügyi megfojtásának lehetősége kapcsán, mert (ahogy a poszt során a későbbiekben látni fogjuk) a szervezet zömében helyi forrásokból táplálkozik, és ezeket a forrásokat kívülről nem lehet elfojtani. Ennek ellenére érdemes tételesen utánajárni a forrásoknak, hiszen így a szervezet nemzetközi kapcsolatairól, a helyiekkel és a diaszpórával kiépített közös vállalkozásairól, valamint további támogatóiról is részletesebb képet kaphatunk.

Az Al-Shabaab a mintegy ötezer főre rugó serege tagjai és családjuk számára a szociális ellátást, a fegyver- és alkatrész-utánpótlást, újoncai kiképzését, új tagok toborzását, a radikális iszlamista ideológia terjesztését számtalan különböző forrásból párhuzamosan biztosítja. Közel egy évtizedes működése során komplex pénzügyi hálózatot alakított ki, amely változatos alapokra támaszkodva teszi lehetővé, hogy a szervezet viszonylag zavartalanul működhessen. Az évek során változó arányban szerepeltek a szponzori körben államok (Eritrea ellen például gazdasági szankciókat is foganatosított az ENSZ Biztonsági Tanácsa még 2009-ben az Al-Shabaab támogatása miatt), egyéni szimpatizánsok (akik a szent háborút támogatták anyagilag), a szomáli diaszpóra tagjai, más terrorista csoportok és a különböző üzleti érdekeltségekből származó bevételek.

A KÉPRE KATTINTVA GALÉRIA NYÍLIK MEG! A KÉPEKET MARSAI VIKTOR BOCSÁTOTTA RENDELKEZÉSÜNKRE.

A kereskedelem megadóztatása

A szervezet egyik legfontosabb állandó bevételi forrása a Kismayo kikötőjében zajló kereskedelmi forgalomra kivetett vámokból származik.

Kismayo

Kismayo a harmadik legnagyobb város Szomáliában, amelyet 2008-ban a kormánypárti milíciákkal vívott kemény háromnapos küzdelem, a „Kismayo-i Csata” után foglalt el az Al-Shabaab. Miután az Al-Shabaab rátette a kezét a városra, azonnal megemelte a kikötőben zajló import- és exportforgalom díját 30 százalékkal, valamint megadóztatta a halászatot, az élőállat-exportot (a lakosság nagy része nomád pásztor-életmódot folytat, így a szomáliai teve-, kecske- és birkakivitel afrikai viszonylatban is jelentős), a faszén, valamint az Öböl-országokban könnyen eladható khat kivitelét is.

Khatot árusító nő Szomáliában

2012-ben, amikor az Afrikai Unió csapatai (kenyai védelmi erők és szomáliai kormányerők indították az offenzívát) sikeresen visszafoglalták Kismayo-t, az Al- Shabaab elvileg elesett az egyik legfontosabb jövedelemforrásától. Az ENSZ Szomáliát és Eritreát Ellenőrző Csoportjának 2014 októberi jelentése alapján azonban a kisimayói kikötőben zajló (2012 februárjától betiltott) faszén-exportból az Al-Shabaab továbbra is jelentős hasznot húz. (A szakértők a 2013-2014-es bevételt minimum 250 millió dollárra becsülték). A jelentés valószínűsíti, hogy a kenyai erők és a körzet átmenetileg megbízott szomáli önkormányzata valamiféle haszonmegosztási egyezményt köthetett a radikális iszlamistákkal, amelynek kivitelezésében a helyi kereskedők is részt vesznek.

Gyakran előfordul, hogy az Al-Shabaab a fennhatósága alatt található kikötőkben adókedvezményeket, és általánosságban is kedvezőbb feltételeket biztosít a kereskedők számára, mint a szomáliai kormány, így egyszerűen érdemesebb velük együttműködni, mint ellenállni. Prominens és jól menő szomáli üzletemberek is aktívan együttműködnek a szervezettel.

A faszén kiviteléből származó bevétel egy részét az Al-Shabaab cukorvásárlásra fordítja, amelyet emberei a szomszédos országokba, főleg Kenyába csempésznek.

Szomáli munkások cukrot cipelnek

A csempészett cukor olcsóbb, mint a hivatalosan Kenyába érkező cukor, így van rá igény. A szállítmányokban gyakran könnyű fegyvereket és töltényeket rejtenek el a csempészek. A cukorcsempészetből származó bevételeket az Al-Shabaab az Öböl-országokban nyitott bankszámlákon tárolja. Ezeket a számlákat arra is használják, hogy az Al-Shabaabnak szóló önkéntes felajánlásokat tisztára mossák.

A vállalkozások megadóztatása

Fontos bevételi forrás továbbá az Al-Shabaab fennhatósága alá tartozó területeken a helyszíni vállalkozások megadóztatása. Az Al-Shabaab adórendszere sokkal kifinomultabb és szerteágazóbb, mint bármely más szomáliai hatóságé. A szervezet titkosszolgálatának, az Amniyat ügynökeinek figyelmét egy üzlet, egy vállalkozó sem kerülheti el: folyamatosan gyűjtik az adatokat, kezdve a pénzátutalással foglalkozó vállalkozásoktól a helyi boltosokon át a nomád pásztorokig és földművelőkig. Ezeket a gazdasági szereplőket számos különböző módon adóztatják: bizonyos fogyasztási cikkekre általános forgalmi adót vetnek ki, az üzleteknek méret és nyereségesség arányában kell adót fizetniük, a parasztoktól és pásztoroktól természetben követelik élőállat és termény beszolgáltatását (2014-ben állítólag kilencmillió dollár értékben foglaltak le állatokat), holdanként mintegy tízdolláros adó sújtja a földtulajdonosokat, a vállalkozóknak nyereségük évi 2,5%-át zakat (kötelező alamizsna) formájában kell befizetniük az Al-Shabaab „számlájára”, valamint bizonyos katonai műveletek alkalmával akár ad hoc hozzájárulást is kérnek a terület lakóitól.