Bevezetés
Jelen beszámoló szerzője már 2017-ben dörömbölni kezdett az érdekelt magyar kollégák, tudományos és kulturális szervezetek kapuján a sorra kerülő jeles esemény, Magyar László születése 200. évfordulója okán.
Magyar László
Az elkésett megmozdulás miatt hangot is adott dohogásának a Néprajzi Hírek oldalain (bár a szombathelyi konferenciára elkészített tanulmány előzetesen összeállított, rövid változata előtt közreadott információk az adott lapszám késői megjelenése okán utóbb szerencsére okafogyottá váltak.) 2018 őszén, többek között az angolai követség sürgölődése következtében, végül öt jeles eseményre, konferenciára, megemlékezésre került sor, amelyeknek a tudományos hozadéka új fénybe helyezi Magyar László számunkra kiemelkedően fontos tudományos és szellemi hagyatékát.
Magyar László Tudományos konferencia Érden
Elsőként október 16-án az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban került sor tudóstalálkozóra. T. Mészáros András, a város polgármestere, Kubassek János, a Múzeum igazgatója, Gulyás András volt angolai nagykövet, valamint Lizeth Nwanga Satumbo Pena angolai nagykövet asszony bevezető méltató szavai után elsőként Monsignore Germano Penemote vatikáni diplomata, a magyarországi Apostoli Nunciatúra első tanácsosa tartott előadást. Mint a dél-angolai ovambo (ma használatos nevén: ovakwambo-ovakanyama) nép fia, Magyarnak az ő körükben megvalósult 1852-es látogatását és beszámolóját (ún. naplókivonatát) felidézve adott értékes tájékoztatást eme etnikai csoport tegnapi és mai életéről. Kubassek János, a Múzeum igazgatója a földrajztudomány szempontjából vette számba a Magyar Lászlóval kapcsolatos legfontosabb hazai kutatási eredményeket. Sebestyén Éva Magyar László 1857-ben hazakerült könyvének sajátos sorsáról adott számos új filológiai adattal teljes beszámolót. Tilcsik László könyvtáros Magyar László szombathelyi szülőházának valós helyét jelölte ki a számunkra, míg Vig Károly, a szombathelyi Savaria Múzeum tudományos igazgató-helyettese a szombathelyi Magyar László emlékmű keletkezéséről adott áttekintést új információk kíséretében.
A két világháború között számos kiadást megérő, igen népszerű ifjúsági könyv: Magyar László kalandjaiból (ANON: [1926] Magyar László utazása a dél-afrikai Bihé országba, Budapest, Pallas irodalom és Nyomdai RT, 134 old.)
Fehérné Keserű Katalin, a dunaföldvári Magyar László Gimnázium igazgatónője azt tárta a hallgatóság elé, miként őrzik és ápolják intézményük névadójának hagyományait egy középiskola keretei között, illetve abban a városban, ahol egy ideig maga Magyar László is élt és tanult. Dobó István, Öttömös polgármestere a Magyar László életével kapcsolatban álló dél-magyarországi kis település hagyományápolási törekvéseit mutatta be. Lendvai Tímár Edit muzeológus azt ismertette, az érdi múzeum miképpen építi be iskolapedagógiai módszerekkel Magyar emlékét mindennapi tevékenységébe. Szónoky Miklós ny. szegedi geológia-professzor, ugyancsak leszármazott nagy figyelmet keltő előadásában Magyar fennmaradt írásaiból annak különös fontosságú geológiai megjegyzéseit, adatrögzítéseit, leírásait, akár a modern bányászat szempontjából is fontos megállapításait tárta fel.
Jelen szerző viszont arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az angol kutatástörténet szentje, a Nyugat-Afrikába elsőként behatoló skót sebészorvos és hajóhadnagy, Mungo Park és Magyar László sorsa, tevékenysége és könyveiknek tartalma között milyen nagy mértékű párhuzamosságok mutathatók ki.
Rákóczi István professzor, mivel éppen Angolába utazott, hogy egy ottani rendezvényen felidézze Magyar László emlékét, írásban küldte el előadása szövegét, amelyet utólag számomra is megküldött. Ebben bemutatja Ana Paula Tavares angolai költőnő pályafutását, majd annak
elemzi gyönyörűszép poémáját, amelyben számos folklorisztikus elemmel gazdagítva Ozoro hercegnő és Magyar László szerelmét hívja életre a költészet nyelvén.
A konferencianapot Kubassek János igazgató beszámolója zárta, amelynek során az érdi intézmény rendkívül széleskörű tevékenysége tárult a résztvevők szeme elé.
Öttömösi megemlékezés
Jelen beszámoló írója sajnos az öttömösi megemlékezésen (november 9.) nem tudott részt venni. Így a polgármesteri hivatal által elküldött dokumentumok alapján igyekszik az eseményről képet festeni. Dobó István polgármester köszöntője, az öttömösi óvódások és iskolások kedves műsora után előbb Fluck Dénes tartott előadást „A vad kiáltása” címmel, majd Sebestyén Éva a Magyar László írásokban a gyógynövényekkel kapcsolatban fellelhető adatokat előbányászva adott e témáról összefoglalót. Szónoky Miklós geológiai előadását ismételte meg. Délben koszorúzásra került sor a Magyar László Emlékparkban, majd két kiállítás is nyílt: az Afrika gyermekszemmel az öttömösi óvodások és iskolások műveiből kerekedett ki, a másik Dunaföldvárról érkezett Magyar László Afrikában címmel, mint vendégkiállítás.
Konferencia-délután az MTA Könyvtárában
Harmadik alkalommal az MTA Könyvtárában gyűltek össze a Magyar László iránt érdeklődők, mégpedig születése napján, november 13-án. A konferencia-délutánt a könyvtár képviselője és az angolai nagykövet asszony nyitotta meg. Sebestyén Éva a programban megadott címtől eltérően Magyar Lászlónak az afrikai rabszolga-kereskedelemmel és rabszolgatartással kapcsolatos adatait igyekezett reflektorfénybe állítani. Kubassek János lényegében korábbi előadását ismételte meg. Mázi Béla könyvtáros az Akadémiának a Magyar László életidejében zajló eseményeiből adott áttekintést. Maciel Santos történész (Porto Egyetem) a Magyar korabeli közép-afrikai kereskedelem működését igyekezett feltárni. Egy magyar és egy portugál filatelista Magyar egyik fennmaradt levélborítékja kapcsán az első kibocsátású portugál bélyeg sorsát járták körbe.
Különleges fontossággal bírt Horváth József hajóskapitány előadása. Ugyanis megtalálta a hosszú ideje keresett adatokat Magyar Lászlónak a fiumei tengerészeti akadémián eltöltött éveiről. A beszámoló a feltárt dokumentumokat ismertette (azóta megjelent az Élet és Tudomány tudománynépszerűsítő hetilap hasábjain). Fluck Dénes ezúttal Magyar Lászlónak a családban élő emlékéről beszélt. Nagy jelentőséggel bírt Sárkány Mihály záró előadása, összefoglalója, amelyben az elhangzottakat kommentálta, nem rejtve véka alá kritikai megjegyzéseit és kiemelve a Magyar László-kutatás hiányosságait. (A konferenciadélutánt követően a budapesti angolai nagykövetség az afrikai ország nemzeti ünnepe alkalmából rendezett fogadását a Magyar László bicentenárium jegyében tartotta meg.)
A Magyar László Gimnázium rendezvénye
A dunaföldvári Magyar László Gimnáziumban november 16-án került sor hagyományápoló rendezvényre. A meghívott előadók egymással párhuzamosan egy-egy osztályban tartottak beszámolókat, áttekintéseket az éppen érdeklődő diákok számára. Abdoul Camara Magyarországon élő szenegáli professzionalista táncos és zenész djembe dob oktatást tartott. Eltekintve a nem Magyar Lászlóval foglalkozó bemutatóktól említjük, hogy Kiss Árpád gyógyszerész és műfordító „Shakespare és a malária” címmel tartott előadást a régi korok eme nagy veszedelméről. Persze Magyar Lászlót is érintve, hiszen nagy afrikai utazónk is minden valószínűséggel ebben a szúnyogok által terjesztett járványos betegségben pusztult el 1864-ben. Szilasi Ildikó Hermina viszont sokéves afrikai útjai nyomán ezúttal a Magyar László nyomdokain bejárt területek és népek életéből adott ízelítőt a nagy számban érdeklődő diákok számára. Jelen beszámoló szerzője pedig az éppen elkészülőben lévő szombathelyi dolgozata néhány érdekesebb részletét tárta az ugyancsak szép számban az osztályterembe bezsúfolódott gimnazisták elé.
Az ELTE Savaria Központ szombathelyi megemlékezése
December 14-15-én Szombathelyen, Magyar László szülővárosában került sor utoljára konferenciára, az ELTE Savaria Központ szervezésében. A nemzetközi tudóstalálkozónak ugyan nélkülöznie kellett az angolai történelem és művelődéstörténet (és így természetesen a Magyar László kutatásaiban igencsak járatos) legjelesebb nemzetközi szereplői, pl. a brit David Birmingham, a német Beatrix Heintze vagy akár az USA-ba került portugál Mariana P. Candido részvételét, ezúttal is érdemleges tudományos eredményeket hozott az évforduló támasztotta kutatási késztetés. A találkozót Németh István rektor-helyettes, a Központ vezetője, majd pedig az angolai nagykövet asszony nyitotta meg.
A konferencia két keynote speakere: jelen beszámoló szerzője, Biernaczky Szilárd kandidátus, ny. egyetemi docens, valamint Sárkány Mihály professzor a Magyar-kutatások sűrűjébe vágott. Jómagam egy későbbi önálló monográfia témájául szolgáló témakört, Magyar László magyarországi és külföldi recepcióját igyekeztem körbejárni a máris rendelkezésre álló és eddig összegyűjtött, majd 70 oldalnyi bibliográfiai adat alapján. Az előadásban azt igyekeztem kimutatni, hogy minden ellenkező feltételezés ellenére a Magyart körülvevő korai kritikai irodalom inkább csak kivonatos szakfordításokból és ismertető (nem pedig értelmező vagy kritikai) jellegű írásokból tevődik össze. Thirring Gusztáv nagyfontosságú könyve (1937) megjelenését követően Afrika-utazónk és felfedezőnk igazi reneszánsza csak a második világháború után kezdődött el. Nem a brit tudománytörténet szentjeinek, Mungo Parknak vagy David Livingstone-nak a méreteiben, de sokkal szélesebb körben, mint ahogyan az a magyar kutatók lamentáló (Thirring Gusztáv nyomán: Vajda László, Ecsedy Csaba, Krizsán László és mások írásaiból kiderül.)
Szombathely, 2018. december 14: a két key note speaker, Biernaczky Szilárd és Sárkány Mihály (középen és jobbra)
Sárkány Mihály előadása két területen igyekezett fényre hozni fontos összefüggéseket, árnyékban maradt tényeket. Egyrészt a nyelvtudomány területén. Kiemelte Fodor István nagy jelentőségű könyvét, amelyben Hunfalvy János egykori, elítélően kritikai hozzáállásával szemben rekonstruálja Magyar adatait, mi több, abból nemcsak lexikai, hanem még nyelvtani (szintaktikai) tanulságok is összeállíthatók voltak a számára. Fodor azonban később konzultált Livela páterrel, az ovimbundu nyelv egyik nagy tekintélyével, és kiderült, hogy Magyar vélhetően nem az ovimbundu, hanem e népek egy déli-délkeleti csoportja, a gangellák dialektusában adta közre nyelvi gyűjtését. Sárkány, miközben rámutatott arra, hogy ugyan Fodor elkésett elemzése nem segít azon, hogy az időközben felgyűlt hatalmas nyelvi gyűjtések mára időszerűtlenné tették Magyar e téren végzett munkálkodását, hangsúlyozta, hogy szerencsére néprajzi területen más a helyzet. A második világháború után a kutatók felfedezték Magyar néprajzi adatainak kiemelkedő értékeit, a rabszolga-kereskedelemre vonatkozó fontos adalékait, az ovimbundu etnikai csoportok leírásában rejlő egyedülálló és máig páratlan eredményeket. Kiemelte Vajkai Zsófia kísérletét, amely Magyar Lászlónak a hagyományos mezőgazdaságra vonatkozó adatait összegzi. Másrészt foglalkozik a Magyar írásaiban szereplő demográfiai adatok hitelességének kérdésével is a nemzetközi elemzések tükrében.
A további előadások sorában Búr Gábor (ELTE Történeti Intézet, tszv. egy. docens) a Livingstone és Magyar László felfedező útjaiban rejlő rokonságokat és különbözőségeket igyekezett fellelni. Manuel Lobato, a lisszaboni egyetem kutatóprofesszora video-előadásában 16-19. századi dimenzióban az egykori portugál birodalom határait és afrikai ismereteit próbálta meg körülhatárolni. Alexandra Aparíció, a luandai nemzeti levéltár igazgatója (egykori magyarországi egyetemi hallgató) Magyar László jelentőségének általános vonásait jellemezte a művekre támaszkodva. T. Horváth Attila afrikanista kutató mintegy tükröt tartott Magyar Lászlónak a rabszolga-kereskedelemre vonatkozó adataihoz, amikor ennek az éppen felszámolás fázisába jutó szégyenletes tevékenységnek a 19. század második felében, a szuahéli expanziónak a jegyében, a Kongó medencében zajló eseményeit tárta a szemünk elé. Sebestyén Éva Magyar László kutató a Magyar-monográfia sorsáról, hazakerülésének sajátos körülményeiről és kiadásáról adott áttekintést ez alkalommal is. Vajkai Zsófia is megismételte érdi előadását (Magyar László a népszerűsítő és ifjúsági irodalomban), azonban értesülésem szerint a konferencia-kötetbe más írást nyújtott be, melynek témáját és szövegét eddig még nem állt módomban megismerni.
Szombathely, 2018. december 14: a konferencia két előadója, Vajkai Zsófia néprajzkutató és Szónoky Miklós szegedi geológus professzor, a Magyar család leszármazottja
A konferencia második szakaszában Sárkány Mihály már ismertetett előadását követően João Carlos Garcia (professzor, FLUP) Magyar László térképészeti munkásságának portugál összefüggéseit tárgyalta. Míg Nemerkényi Zsombor térképész „Magyar László térképészeti tevékenysége Angolában” címmel adott újabb összefoglalót arról a témakörről, amely immár több mint egy évtizede foglalkoztatja. Szónoky Miklós, a szegedi egyetem ny. geológia professzora ezúttal is Magyar László Délnyugat-Angolában tett geológiai és ásványtani megfigyeléseivel foglalkozott. Puskás János, a Savaria Központ tanára „Időjárás és éghajlat Magyar László szerint” címmel tartott figyelmet érdemlő előadást. Külön meg kell említenünk Rákóczi István professzor ugyancsak figyelmet érdemlő munkáját, amely a konferencián nem hangzott el, de a konferencia aktáiban megjelenik, és amelynek kéziratát a szerző elküldte számomra. A dolgozat Magyar László már Ecsedy Csaba által felvetett szellemi fejlődésének kérdését elemzi érdemleges filológiai fejtegetésekre alapozva.
A záróvacsora keretében Gulyás András ny. nagykövet elnökletével került bemutatásra Ana Paula Tavares angolai portugál költő asszony poémája (Ozoro hercegkisasszony és Magyar László szerelme), amelyet Rákóczi István professzor a jeles évforduló alkalmából fordított magyarra, és jelentetett meg kétnyelvű kiadásban.
Érdeklődők figyelmébe
Szeretnénk befejezésül megemlíteni, hogy a Mundus Novus Könyvek afrikai sorozatában (Hagyományos Kultúrák a Modern Afrikában – AHU MATT Könyvek) tervezzük a teljes magyar szakirodalmat Hunfalvy Jánostól és Toldy Ferenctől máig egy vagy (tekintettel a nagy terjedelemre) inkább két kötetbe gyűjtve, egyelőre elektronikus formában, közzétenni. A kötetek várhatóan az érdi múzeum (a 2014-es Magyar-konferencia anyagát tartalmazó) 20. füzetének és a szombathelyi konferencia-aktáknak a megjelenését követően látnak majd napvilágot.
Vélemény, hozzászólás?