You are here: Home » interjúk » Interjú Tesfay Sábával Eritreáról

Interjú Tesfay Sábával Eritreáról

Az afrikablog.hu interjúsorozattal szeretné olvasóihoz közelebb hozni Afrikát és érdekességeit. A földrészen élő vagy jelentős tapasztalatot szerzett magyarokat szólaltatunk meg, hogy meséljenek nekünk az ország kultúrájáról, gazdaságáról, társadalmáról és afrikai mindennapjaikról!

Interjúalanyunk ezúttal dr. Tesfay Sába tanársegéd, aki az ELTE Társadalomtudományi Karának Kulturális Antropológia tanszékén oktat. Sába többször is járt terepkutatáson Eritreában, ahol változatos témáknak ásott a mélyére: az eritreai földhasználat (milyen szerepe volt a genealógiának és a leszármazási vonal manipulálásának a hagyományos földhasználati rendszerekben), eritreai nők a fronton, a tigrinyák növekvő esküvői kiadásai, ajándékozás és vendéglátás az eritreai tigrinya társadalomban, és még folytathatnánk a sort. Kutatásait rendszeresen publikációkban foglalja össze.

  1. Sába, már a neved is egzotikus! Ha jól tudom, a hajdani Akszumi királyság Eritrea területére is kiterjedt és a legenda szerint Salamon király és Sába királynője alapította. A királynőről kaptad a neved?

Ez egy elég szokványos név Eritreában és Etiópiában, mivel a 13. századtól egészen az utolsó négusig az etióp uralkodói ház a Sábától és Salamontól származó fiút, Meneliket tekintette ősüknek. A 14. században írt nemzeti epikus mű, a Kebra Negast (Királyok Dicsősége), számos szóbeli legendát gyűjtött össze, köztük a legelterjedtebb Sába és Salamon története. A biblikus történet Etiópiában és Eritreában elterjedt változata szerint Makedának, vagy ismertebb nevén Sába királynőjének Salamonnál tett látogatása után gyermeke született, akit Meneliknek kereszteltek el. Mikor az ifjú felserdült, meglátogatta apját Izraelben, ahonnan távozásakor angyali segítséggel a Frigyládát is elhozta, melyet Etiópiában, Axumban helyezett el. A legenda szerint mind a mai napig ott őrzik a ládát, továbbá Salamon leszármazottai –némi megszakítással- egészen Hailé Szelassziéig uralkodtak Etiópiában.

  1. Kutatási területed a kulturális antropológia, kérlek mesélj nekünk egy kicsit arról, hogy milyen népcsoportok élnek Eritreában és szokásaikban, külső jegyeikben, nyelvhasználatukban mennyire térnek el egymástól!

Hivatalosan kilenc népcsoportot tartanak számon az országban, itt azonban fontos megjegyezni, hogy ezek nyelvi csoportok. Többségben a tigrinya nyelvet beszélők csoportja él az országban, körülbelül fele az összlakosságnak. A kilenc csoport sémi, kusita és nílusi nyelveket beszélnek. Ez utóbbiak viszonylag kis létszámban periférián élnek az országban.

A különböző népek természetesen eltérő szokásokkal rendelkeznek, ezeket nagyrészt a vallási hovatartozás is meghatározza. A többségi tigrinyák körülbelül 90%-a ortodox keresztény, az állattartásból magukat fenntartó csoportok nagy része muzulmán, és elenyésző számban találunk protestáns felekezetekhez tartozó közösségeket is.

  1. Eritrea több mint harminc évet háborúzott Etiópiával függetlensége elnyeréséért. Hogyan képzeljük el ezt a háborút? Folyamatosan összecsapások zajlottak és a frontvonal mozgott az országon belül? Miért tartott igényt Etiópia Eritrea területére?

Eritrea története, mint önálló területi egység, 1889-re nyúlik vissza, amikor Etiópia és Olaszország aláírta a Wetchale Egyezményt, amiben megegyeztek a határokról.

1941-ben a brit és szudáni haderők az etióp és eritreai önkéntesek segítségével legyőzték az ott állomásozó olasz csapatokat. Eritrea helyzetéről az ENSZ volt hivatott dönteni. Az 1950-es döntés végül Eritreát föderációra léptette Etiópiával. Eritrea Etiópia tartományaként mindaddig autonómiát élvezett, amíg a császár, Hailé Szelasszié szisztematikusan az annektálást véghez nem vitte. Az eritreai politikusokat, akik ellenezték a teljes annektálást, eltávolították, az ipari telepeket és berendezéseket etióp területre átköltöztették, a hivatalos tigrinya nyelvet felváltotta az amhara. Mindezek az eritreaiak ellenszenvét váltották ki. Végül 1961-ben a férfiak egy kis csoportja Nyugat-Eritrea egy falujában Idris Hamid Awate vezetésével fegyvert fogott és ezzel megkezdődött a 30 évig tartó fegyveres ellenállás.

A harcok szinte soha nem terjedtek ki az egész ország területére, a központi régió és a nagyobb városok etióp kézen voltak. Az alulról szerveződő eritreai frontok pedig javarészt a külföldön élő eritreaiak támogatásával harcoltak a náluk sokkal felszereltebb etióp katonaság ellen. Az etióp kommunista diktátor, Mengisztu Hailé Mariam hatalomra jutását követően a Szovjetunió vált országa fő támogatójává, minek következtében a relatíve jól felszerelt etióp csapatok visszaszorították az eritreai frontot. Végül a kommunista blokk gyengülésével egy időben az etióp Tigray-i Népi Felszabadító Fronttal szövetkezett EPLF (Eritrean People’s Liberation Front) egyre több sikert könyvelhetett el, így végül 1991-ben Mengisztu bukását követően az egész ország a kezükre került.

Etiópia és Eritrea történelme tehát az európai gyarmatosítás következtében vált el egymástól, azonban ezzel a nagy múltú Etiópiának végérvényesen megszűnt a lehetősége a tengerparti kijárásra. 1991-ben Eritrea függetlenné válása pedig ugyancsak ennek a lehetőségnek a lemondásával járt számára.

  1. Amikor Etiópiában voltam, elég sok menekülttábort láttam az eritreai határ közelében, és idegenvezetőnk azt mondta, hogy ezek a menekültek az etióp-eritreai háború idején érkeztek. De ha a háborúnak vége, miért nem mennek haza? Etiópiában jobb az élet napjainkban, mint Eritreában?

Többnyire a menekülttáborokban várakozó eritreaiak Európába vagy Amerikába szeretnének eljutni. Eritreában a fiatalok lehetőségei igencsak korlátozottak, és ez sokakat távozásra kényszerít. A kötelező nemzeti szolgálat és a szabad munkavállalás lehetőségének hiánya, a vallási intolerancia és a politikai fásultság nem teszi lehetővé a fiatalok érvényesülését az országban.

  1. A pécsi Afrika-konferencián hallottam Marsai Viktor előadását, amelyben említette, hogy Etiópia rendelkezik az egyik legerősebb hadsereggel szubszaharai Afrikában. Hogyan tud független maradni egy olyan kis ország, mint Eritrea, a hatalmas Etiópia árnyékában?

Láthattuk, hogy az 1998-2000 közti eritreai-etióp határmenti háború sem hozott olyan eredményt az etióp hadsereg számára, amilyet szeretett volna. Eritrea erre hivatkozva az egész országot felkészültségben tartja, hogy hasonló eshetőség folytán minden állampolgárt mozgósítani tudjon. Eritrea katonailag felkészült, még ha nem is olyan felszerelt és nagy létszámú, mint Etiópia.

  1. Nemrég olvastam, hogy a határviták ismét fellángoltak a két ország között. Szerinted ennek a konfliktusnak mikor lehet vége és milyen eredménnyel?

Ezt nagyon nehéz megjósolni, gyakorlatilag 2000 óta farkasszemet néznek egymással, de szerencsére nem újultak ki a harcok.

  1. Milyenek Eritrea földrajzi adottságai?

Eritreát északon Szudán, délnyugaton Etiópia, délkeleten Djibouti és keleten a Vörös-tenger határolja. Területe, a maga 124,320 négyzetkilométerével ugyan némileg nagyobb, mint Magyarországé, azonban afrikai viszonylatokban ez még mindig igen kicsinek számít. Csekély méreteinek ellenére a természet gazdag és változatos éghajlattal és topográfiával áldotta meg az országot.

A hegyvidék és sivatagos tengerpart közt más alternatívákat is kínál e terület az odalátogatóknak. Három markánsan eltérő földrajzi és klimatikus egységet különböztethetünk meg e piciny országban, ezek a keleti és tengerparti síkságok, a központi magasföld és a nyugati alföldek. Mindegyik térségnek megvannak a maga sajátos fizikai és kulturális jellegzetességei.

  1. Az európai menekültválság kapcsán megjelent hírekben visszatérő elem, hogy sokan érkeznek Európába Eritreából. Ugyanakkor olvastam, hogy nagyon szigorú diktatorikus rendszer van az országban,és a legnagyobb nehézséget a katonai kötelezettségek jelentik a lakosságnak. Te hogy látod ezt?

Valóban összefüggés van a politikai hatalomgyakorlás és a menekültek számának növekedése között. Említettem, hogy a fiatalok teljesen kilátástalannak látják helyzetüket az országban, és a kormány nem tudja őket maradásra bírni, holott az érdekei ezt tennék szükségessé.

  1. Meg tudnád magyarázni a blog olvasóinak történelmi perspektívában, hogy szerinted miért lett ennyire keményvonalas az eritreai vezetés? Van-e esély arra, hogy a közeljövőben változás történjen?

Először is ez egy katonai vezetés, aminek magját a volt harcosok alkotják. A függetlenné válás legitimálja politikai hatalmukat, és ezt őrzik még 25 évvel a függetlenedés után is. Vannak elképzelések arról, hogy milyen forgatókönyvek lehetségesek a jövőben, de bizonyosat nem lehet állítani. A politikai elemzők meglátásai nem túl bizakodóak Eritrea jövőjét illetően.

  1. Milyen az oktatási és egészségügyi rendszer az országban? Vannak-e jó egyetemek? Tanítottál egy félévet a Mai Nefhi Egyetemen Eritreában “The anthropology of gender” témában. Milyenek voltak a diákjaid? “Vevők” voltak-e a nyugati értelemben vett emancipált női szerepre?

Mind az oktatás, mind az egészségügy központosított rendszerben működik, és bár vannak jó szakemberek, közülük sok olyan, akik Európában, akár Magyarországon végeztek, a rendszer nem teszi lehetővé hatékony működésüket. Ugyanakkor mind az orvoslásban, mind az oktatásban látunk eredményeket, tehát ezeken a területeken az állam igenis támogatja az infrastrukturális fejlődést.

Volt hallgatóim számára nem újdonság az európai női modell, sőt számos női oktató van, nem beszélve arról, hogy a harcosok közel 30%-a nő volt, akik közül sokan a függetlenség után jelentős pozíciókhoz jutottak.

  1. Hányan vannak egy átlagos eritreai családban? Jellemző-e a családtervezés? Hogyan él egy átlagos vidéki és városi család Eritreában?

Vidéken még nem jellemző, hogy a gyerekek számát korlátozzák, ugyanakkor városon annál inkább. Az asszonyok 3-4 gyerekkel általában háztartásbeliként végzik számtalan teendőiket. Az ételek előkészítése sok időt igényel, ugyanis azokat nagyrészt maguk dolgozzák fel a piacon vásárolható nyers gabonafélékből. Rendszeres a nagy vendéglátás, amit mindig nagy előkészület előz meg. A férfiak feladata inkább a gazdasági javak előteremtése, így ők sokszor több munkát vállalnak, hogy a csekély bevételből fenntarthassák családjukat.

  1. Ha magyar turistaként szeretnénk Eritreában látogatni, milyen nehézségeink lehetnek? Olvastam, hogy külön engedély kell ahhoz, ha az ember szeretné elhagyni a fővárost, Asmarát. Ezt mennyire nehéz beszerezni? Milyenek az árak és a közbiztonság? Milyen érdekességekkel, látnivalókkal büszkélkedhet az ország?

Először is vízumot kell igényelni a berlini nagykövetségen, aminek kiállítása pár hetet is igénybe vehet.

Az aszmarai landolást követő első nap érdemes ellátogatni a Tourism Office-ba (Katedrálissal szemben), ahol a turistákat minden aktuális információról tájékoztatják. Itt utazási engedélyt kell kérni, aminek kiállítása legalább egy napot vesz igénybe.

A kolostorok meglátogatásához szintén engedélyt kell kérni, azonban ezt a Tewahdo Church Office-ban, Tiravolo körzetben lehet igényelni.

A közbiztonság kiváló, a turista bátran, akár éjszaka is sétálhat Aszmara vagy Masszava utcáin, inkább vigyáznak a külföldi látogatókra, mintsem bántalmazzák őket.

Aszmara a főváros különösen izgalmas hangulatot áraszt köszönhetően a régi olasz épületeknek, a tágas főutcáknak és rendezett közlekedési és utcahálózatának. Az olaszok idejében épült nagy katedrális uralja a belvárost. És kihagyhatatlan a piacrész, ahol állandó nyüzsgés van.

Eritrea partjainál 350 szigetet tartanak számon, melyek közül 209 a Dahlak-szigetvilág része. A legtöbb sziget kietlen, sivatagos és lakatlan, a fő látványosságot és szórakozási lehetőséget a tenger nyújtja. A lakatlan szigetek körül a vízivilág háborítatlan, így a kevés idelátogató búvár ámulatára hatalmas élményt nyújt. Sznorkelezésre is kiválóan alkalmas.

Masszava elhelyezkedéséből adódóan egészen eltérő képet tár elénk, mint Aszmara. Arabos hangulata és épületei az Arab-félsziget lakóival folytatott szoros kapcsolatáról és az egymást váltó különböző hódítókról árulkodnak.

Az eritreai ortodox keresztény kolostorok némelyike a Kr.u. IV. századig vezeti vissza történetét, azonban vannak olyanok is, melyek a XVI-XVII. századokban épültek. 18 kolostort tartanak számon az országban, melyek mindegyike hegytetőkre, nehezen, csak nagy erőfeszítések árán megközelíthető csúcsokon épültek, részben azért, hogy ne essenek áldozatul a híres XVI. századi muzulmán vezető, Mohammed Gragn keresztényellenes támadásainak.

  1. Vannak-e külföldi befektetők, újságírók, diplomaták Eritreában? Mely országokkal ápol jó kapcsolatot az eritreai vezetés?

Befektetők jelenleg ázsiai országokból érkeznek, Kínából és Koreából. Természetesen megtaláljuk a nagy világszervezetek képviselőit az országban, mint a World Bank vagy az ENSZ. Európai és amerikai követségeket és konzuli képviseleteket ugyancsak találunk az országban, tehát az ország külkapcsolatai korlátozottak, ám korántsem teljesen elszigetelt.

Amennyiben szeretnél útibeszámolót olvasni Eritreáról, kattints ide! Ha fényképeket nézegetnél, akkor pedig ide!

 

A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének (MTA KRTK VGI) tudományos munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének adjunktusa

http://afrikablog.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.