You are here: Home » elméleti kérdések » Hogyan kerülhető el a nyersanyag-átok?

Hogyan kerülhető el a nyersanyag-átok?

Az előző három posztban részletesen kifejtettük, hogy milyen negatív hatásokkal járhat egy ország gazdasági növekedésére a nyersanyagexportra alapozott fejlődési stratégia. Feltártuk az ok-okozati összefüggéseket, most pedig annak járunk utána, hogy hogyan kerülhetőek el a negatív hatások!

A nyersanyag-átok elkerülésére nincs recept

A legfontosabb következtetés, amit az okok feltárása után és a gyakorlati példák ismeretében levonhatunk, az az, hogy nem a nyersanyag-gazdagság okozza a problémákat, hanem a döntéshozók és az intézményi háttér. A felfutó nyersanyagbevételek hatására nyújtott gazdasági teljesítmény jelentős mértékben függ a kormány politikájától. Még a kis országoknak is nagy befolyásuk van a saját gazdasági teljesítményükre.

A nyersanyagbevételek alapvető jellemzője, hogy nem fenntarthatóak. Tehát nem is lehet őket úgy elkölteni, mintha „átlagos” adóbevételek lennének. Gondolva a jövőre, ezen bevételek sokkal jelentősebb részét kell(ene) állóeszközre/tőkejavakra (asset) költeni, hogy azok felhalmozva ugyanannyi vagy több jövedelmet termeljenek, amikor a nyersanyagbevétel megszűnik.

Mind a nyersanyagárak csökkenésére vonatkozó hipotézis, mind a volatilitás okozta nehézségek abba az irányba mutatnak, hogy a nyersanyagban gazdag országoknak lehetőség szerint érdemes csökkenteniük nyersanyagfüggőségüket. Empirikus eredmények bizonyítják, hogy a több lábon álló, diverzifikált gazdaságok és a változatos exportstruktúrával bíró országok hosszabb távon jobban teljesítenek. A nyersanyagban gazdag országoknak érdemes lehet a lakosságszámot is figyelembe venniük: 3%-os éves népességnövekedés mellett 24 év alatt felére csökken az egy főre jutó nyersanyagbevétel. Tehát emiatt is érdemes lehet elmozdulni a kitermelés felől a munkaigényesebb ágazatok felé – így egyrészt új munkahelyek teremtődhetnek, másrészt mérsékelhető az exportbevétel-ingadozás negatív hatása.

De vannak jól bevált megoldások..

A volatilitás és a nem fenntartható jelleg miatt is érdemes lehet vagyonalapot létesíteni a nyersanyagbevételek egy részének, amely egyrészt hosszú távú befektetések révén biztosítja a tőkét a jövő generációinak, másrészt alacsony nyersanyagárak idején forrásaiból kiegészíthető az állami büdzsé. Egyes szakértők azt javasolják, hogy az olaj/nyersanyag-szerződéseket indexálni kellene a mindenkori világpiaci árhoz, az exportbevételeket opciós piacokon kellene fedezni, és az államadósságot a fő exporttermékek világpiaci árában kellene megadni a volatilitás negatív hatásainak elkerüléséhez.

Ugyanakkor a fenti makrogazdasági megoldások csak részlegesen orvosolhatják a problémát, hiszen intézményi, szociális és politikai tényezők is hozzájárulnak kialakulásához. Az intézmények megerősítése, a politikai döntések átláthatóbbá tétele, az elszámoltathatóság javítása sokkal komplexebb kérdések, főként ha a mindenkori kormány ellenérdekelt a megvalósításukban.

A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének (MTA KRTK VGI) tudományos munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének adjunktusa

http://afrikablog.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.