Áprilisban konferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az etióp átmenetről. A rendezvény érdekessége, hogy a két magyar szakértő, Dr. Marsai Viktor és Dr. Pásztor Szabolcs mellett két etióp professzor és egy Stipendium Hungaricum program keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tanuló etióp Ph.D. hallgató is segített az érdeklődő hallgatóságnak eligazodni az etióp aktualitások sűrűjében.
Etiópiában ugyanis Meles Zenawi 2012-es halála óta hatalmas változások következtek be mind a belföldi átrendeződés tekintetében, mind a nemzetközi kapcsolatok szintjén.
A jelenleg regnáló miniszterelnök, Abiy Ahmed széles körű politikai, társadalmi, gazdasági és katonai reformokat hajtott végre hatalomra kerülése óta, és a konferencia egyik legfontosabb célja ezen intézkedések értékelése, lehetséges hatásainak felmérése volt.
Az első előadó ,Takele Bekele Ph.D. hallgató előadásában hangsúlyozta, hogy az etióp miniszterelnök meghallotta a „nép szavát”, hiszen a széles körű demokratikus reformokat követelő 2015-ös megmozdulások hatására több ezer politikai foglyot engedett szabadon, számos korábban terroristának minősített ellenzéki párt vezetői hazatérhettek az országba, és sajtószabadságot vezetett be. Ezek rendkívüli lépések egy évtizedek óta elnyomásban élő országban. Ugyanakkor Bekele hangsúlyozta, hogy pozitív intézkedései ellenére Ahmed hosszú távú politikai és gazdasági koncepciója nem világos, és ez kétségeket ébreszt az etióp társadalomban, illetve csökkenti Ahmed követőinek táborát.
Dr. Getachew Zeru már részletesebben kitért arra, hogy mi is aggasztja az etióp közvéleményt: a vélemény-nyilvánítás szabadsága történelmi sérelmeket is a felszínre hozott. Sok etnikai csoport arra használja a nagyobb szabadságot, hogy „rendezi a számlát” korábbi ellenfeleivel, visszaszerez bizonyos földterületeket. Az etnikai konfliktusok országszerte élesedtek és intenzívebbekké váltak, ennek eredményeképp több mint kétmillió etióp volt kénytelen elhagyni lakhelyét, a belső menekültek száma pedig egyre csak nő. A szeparatista csoportok petíciókkal bombázzák a központi kormányt, amelyben az országtól való elszakadásukat követelik.
Tehát az az eufória, ami Ahmed kormányzásának első hónapjait jellemezte, véget érőben van, és helyét aggodalom vette át: képes lesz-e a jelenlegi kormány a rendkívül komplex biztonsági helyzet kezelésére. Illetve legalább ennyire kulcskérdés: Meg tudja-e szervezni a 2020-ban esedékes (hosszú idő óta először demokratikus) választásokat? Zeru hangsúlyozta, hogy bízik az elnökben, aki azonban egyáltalán nincs könnyű helyzetben.
A harmadik előadó, dr. Marsai Viktor az etióp regionális nagyhatalmi státusz változásáról beszélt, és az „Afrika szarvát” érintő intézkedéseket elemezte. Etiópia történelmi múltját és függetlenségét tekintve is szimbolikus hatalom: 110 milliós népességével a második legnagyobb ország Afrikában, otthont ad többek között az Afrikai Uniónak, valamint a Kelet-afrikai Közösségek szervezetének. Ugyanakkor az afrikai érdekek egyik legfontosabb képviselője például a Nílussal kapcsolatos konfliktusban Egyiptommal szemben. Abiy Ahmed az etióp külpolitika átalakításába is olyan vehemenciával vetette bele magát, mint a belpolitikai átalakításokba. Egyik legfontosabb eredménye az 1980-as évekre visszanyúló háborús konfliktus rendezése Eritreával. Az etióp-eritreai megbékélés az egész régió dinamikáját pozitív irányba mozdította el: az Eritreában székelő etióp lázadó csoportok hazatérhettek, illetve a szomáli-etióp viszony is konszolidálódott. A béke irányába mutató bi- és trilaterális szerződések hatására az ENSZ BT 2018.november 14-én megszüntette az Eritreával szemben hatályban lévő szankciókat. A radikális külpolitikai átrendeződés egyik nagy vesztese Dzsibuti, hiszen kikötői már nem jelentenek Etiópia számára kizárólagos kijutási lehetőséget a tengerre. Aszmarával el is kezdődtek az egyeztetések az eritreai kikötők fejlesztésének tekintetében.
Dr. Pásztor Szabolcs azt elemezte előadásában, hogy sikerülhet-e Etiópiának a rendkívül dinamikus népességnövekedés mellett tartós életszínvonal-emelkedést elérnie. Hangsúlyozta, hogy az etióp kormány nem is olyan régen a birr leértékelésével igyekezett fokozni a hazai exportszektor versenyképességét, amely intézkedés valamelyest fokozta az inflációt (jelenlegi üteme 11 százalék felett), és tovább nehezítette a mélyszegénységben élők életét. Ugyanakkor pozitív hatást gyakorolhat a 2006-2016 között éves átlagban 10.3%-kal bővülő GDP-re, amelynek növekedése 2017/2018-ban 7,7%-ra esett vissza. Jelenleg a romló hazai biztonsági helyzet tűnik a legégetőbb gazdasági problémának is, hiszen a befektetők kedvét elveheti a hosszú tává tervektől, visszavetve az exportot és csökkentve a felívelőben lévő turizmust, amelynek fényes jövőt szán az ország.
Az utolsó előadó, Dr. Berhanu Berheye arról beszélt, hogy a kiberbiztonság az internethasználat robbanásszerű terjedésével Afrika szarván is egyre aktuálisabb probléma, amelyet a helyi nethasználók hajlamosak figyelmen kívül hagyni. A kiberbiztonsági rendszerek fejlesztése azonban a jövő kulcsa, és érdemi fejlesztés csak regionális együttműködés keretében valósulhat meg. Így Abiy Ahmed szomszédos országokkal ápolt jó viszonya a kiberbiztonsági helyzet javulását is eredményezheti.
Összességében a hallgatóság komplex, átfogó képet kapott Etiópia átalakulásáról Abiy Ahmed hatalomra lépése óta, illetve az előadók külön érdeme, hogy a nemzetközi és gazdasági összefüggésekre is rávilágítottak az aktualitások ismertetésén túl. Reméljük még sok hasonlóan színvonalas rendezvényen vehetünk részt az egyetem szervezésében, és tovább erősödnek az etióp-magyar felsőoktatási kapcsolatok.
Vélemény, hozzászólás?