You are here: Home » countrystudies » Az etióp polgárháború

Az etióp polgárháború

Bevezetés

Aki az utóbbi években figyelte az Etiópiával kapcsolatos híreket, az lendületes gazdasági növekedésről, a fejlesztő állam koncepció sikeres helyi adaptációjáról olvashatott. Etiópia  egy rendkívül alacsony 120 USD/fő GDP-szintről indulva – 2000 és 2018 között az egy főre jutó GDP tekintetében a világ (!) harmadik legdinamikusabban növekvő országa volt, ráadásul a növekedés mintegy fele a javuló termelékenységnek köszönhető – azaz a termelés emberi és technológiai szempontból is hatékonyabbá vált. Nemcsak gazdasági, hanem politikai sikereket is elkönyvelhetett az ország: Abiy Ahmed miniszterelnök egyik legfontosabb eredménye volt az 1980-as évekre visszanyúló háborús konfliktus rendezése Eritreával, amely az egész régió dinamikáját pozitív irányba mozdította el, és Ahmednek Nobel-békedíjat hozott.

A Tigray régió elhelyezkezdése Etiópián belül (Forrás: TUBS, Wikipedia)

Habár Abiy Ahmed miniszterelnökségét már korábban is jellemezték itt-ott fellobbanó elszakadási törekvések,  2020 novemberében minden korábbinál aggasztóbb hírek láttak napvilágot. Etiópia Tigray tartományában a TPLF (Tigray People’s Liberation Front) vette át az uralmat, és Abiy Ahmed elrendelte az etióp szövetségi hadsereg bevetését a lázadó tartomány ellen.

Ebben a blogposztban a konfliktus gyökereire igyekszünk rávilágítani.

Etiópia etnikai sokszínűsége

Etiópiában összesen 83 népcsoport él, akik közül a társadalom mintegy 6 %-át kitevő tigrinya népcsoport jutott vezető pozícióhoz 1991 és 2018 között. Bár elméletben  parlamenti képviselet és a szövetségi államok vezetésének alapja a különböző népcsoportok teljes társadalmon belüli súlya, a gyakorlatban 1991 és 2018 között a tigrinyák erősen felülreprezentáltak voltak a biztonsági, politikai és gazdasági életben egyaránt. A többi népcsoport színleg elfogadta ugyan a vezetésüket, de a felszín alatt fokozódott az elégedetlenség, amely 2015 őszétől kezdve többé-kevésbé folyamatos zavargásokban, demonstrációkban mutatkozott meg. 

Etiópia népsűrűsége és főbb etnikumainak aránya az ország teljes népességéből. (University of Columbia Center of National Health Development of Ethiopia, és a Central Statistical Agency of Ethiopia adatai alapján)

Főként a lakosság közel 40%-át adó oromo népcsoport érezte (jogosan) marginalizáltnak a helyzetét.  Talán az sem véletlen, hogy Etiópiában már 13 éve nem volt hivatalos népszámlálás, ezért csak becslések léteznek a tényleges népességszámra és a népcsoportok arányára vonatkozóan. Valószínűleg az ország lakossága mintegy 115 millió fő, és az oromok, illetve szomálik aránya – akik évszázadokon keresztül másodlagos állampolgárok voltak saját országukban,  jelentősen emelkedhetett a legutóbbi cenzus óta. Az külön érdekesség, hogy Etiópia hagyományosan keresztény országként definiálja magát, a világ első keresztény birodalmában azonban ma már több muszlim él, mint keresztény.

Őrségváltás

Összefoglalóan kijelenthetjük, hogy az etióp “etnikai föderalizmus” a gyakorlatban az amhara (arányuk mintegy 27%) és a már említett tigrinya népcsoport közötti váltógazdálkodást jelentette az elmúlt évszázadokban, közülük kerültek ki az ország királyai, császárai és államfői. Az amhara dominálta hírhedt Mengisztu-diktatúrát 1991-ban megdöntő EPRDF (Ethiopian People’s Revolutionary Democratic Front) pártszövetség a tigrinya elit vezetésével valósult meg. Ehhez képest az oromo származású Abiy Ahmed hatalomra kerülése 2018-ban igazi őrségváltást jelentett a korábbi tirginya-amhara váltógazdálkodáshoz képest. Egész Etiópia ettől a váltástól remélte a már 2015 óta zajló tüntetések és  elszakadási törekvések csillapodását.

Kormányellenes tüntetés 2016-ban (forrás: Quartz Africa)

 

Azonban az oromok sikerét látva több más, kisebb népcsoport is bejelentette, hogy szeretne elszakadni az etióp államszövetségtől, vagy nagyobb beleszólást akar a politikai döntéshozatalba. Abiy (mostanáig) nem bánt kemény kézzel a békétlenkedőkkel: az etióp politikában szokatlan módon, kompromisszumokon keresztül igyekezett a szélsőségeseket a centrumhoz közelíteni. A sok kompromisszum révén azonban nemcsak saját etnikai bázisa, hanem az amharák, szomálik, szidamák és más népcsoportok is elégedetlenek maradtak.

A megfelelő pillanat

Nem véletlen, hogy a TPLF és a tigrinyák két évet vártak, hogy töréspontra vigyék a konfliktust, mivel Abiy megválasztásokar 2018-ban még euforikus volt a hangulat. Számtalan népszerű intézkedésével sokat javított a lakosság közhangulatán, azonban a gazdasági lassulásra nem tudott orvosságot. 2015-re ugyanis “Afrika oroszlánja” ( az ázsiai kistigrisek mintájára nevezték így a fejlesztő állam-modellt követő Etiópiát) veszített lendületéből. A kormány finanszírozási nehézségekkel küzd: ambíciózus projektjeihez már Kínától, Indiától és a Világbanktól is vett fel hiteleket, illetve államkötvények kibocsátásával is igyekezett befoltozni az égető tőkehiányt. Ez fokozta az etióp gazdaságon az erős inflációs nyomást, amely a koronavírus-járványt megelőzően is folyamatosan 15-20 százalék körül mozgott. A gazdaság lassulása és az etnikai villongások miatt megjelent a lakosság körében egy nosztalgikus érzés az 1991 és 2015 közötti stabilitásra gondolva.

Tigray választók állnak sorba a szavazóhelyiség előtt 2020 szeptemberében Forrás: Eduardo Soteras, AFP

2020 augusztusában kiderült, hogy Etiópiában elhalasztják az esedékes választásokat a koronavírus-járvány miatt. A korábbi rendszer tigray elitje úgy érezte,  hogy minden adott az Abiy Ahmed és az oromo vezetés elleni nyílt támadáshoz.  A választás elhalasztását nem fogadták el, és Tigray tartományban a központi kormány ellenkezése mellett megtartották és megnyerték a helyi választásokat 2020 szeptemberében. Ekkor bejelentették, hogy illegitimnak tartják az Abiy vezette központi kormányt és az összes többi szövetségi állam vezetését is.

 

Polgárháború

Abiy még tett egy utolsó kísérletet a polgárháború elkerülésére: átszervezte a katonai közigazgatást, és az új katonai vezetést elküldte Tigray-be, hogy átvegye a parancsnokságot az ottani szövetségi erők felett. A TPLF ezt is megakadályozta, a kinevezett katonai vezetőknek vissza kellett térniük Addisba, és pár nappal később a TPLF megtámadta a szövetségi bázist Tigrayban, hogy átvegye a helyi nehézfegyvereket, illetve akit lehet, átállásra bírjon.Ezen a ponton Abiy Ahmednek már nem volt más választása, mint hogy katonai offenzívát indítson Tigray tartomány ellen.

Etióp fegyveres, Forrás: AFP, economist.com

A konfliktus gyors és könnyű lezárását megnehezíti, hogy jól felszerelt reguláris erők állnak egymással szemben, amelyek nehézfegyverek bevetésétől sem riadnak vissza. A miniszterelnök ellenlábasai és támogatói szerint is gyenge kezűnek mutatkozott, így nincs hova hátrlánia, ha továbbra is hatalmon maradna és egyben akarja tartani az országot. Ugyanakkor a TPLF sem mutat hajlandóságot arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, hiszen korábbi pozíciójukat akarják visszaszerezni, ez számukra nem alku tárgya. Ráadásul a Tigray tartománnyal szomszédos Eritrea fővárosára, Asmarára is lőttek már ki rakétákat arra hivatkozva, hogy Eritrea az etióp központi kormányt segíti.

Vajon mi lesz Etiópia  és a régió sorsa? A 2015-től zajló felkelések hatására már több mint 1,8 millió belső menekült van az országban, és a jelenlegi polgárháború miatt már több tízezer etióp hagyta el hazáját. A közeli Dél-Szudán és Szomália (in)stabilitására súlyos hatással lehet egy közelgő etióp menekültáradat, amelyet súlyosbíthat az etióp katonák tömeges kivonása a konfliktus-övezetekből  (Szomáliából már 3.000 etióp katonát kivontak). Tehát nemcsak helyi, hanem regionális szinten is súlyos következményekkel járhat ennek a hatalmas országnak a szétesése. Egyesek a Szovjetunió szétesésével állítják párhuzamba az etióp eseményeket, amelyek – a jelenlegi területén a XIX. század vége óta létező –  etióp államalakulat végleges felbomlásához vezethetnek.

 

 

A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének (MTA KRTK VGI) tudományos munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének adjunktusa

http://afrikablog.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.