You are here: Home » countrystudies » Az etióp ortodox kereszténység – Salamon, a monofiziták és a Kebra Nagaszt

Az etióp ortodox kereszténység – Salamon, a monofiziták és a Kebra Nagaszt

Ez a bejegyzés elsőként az Agra Utazási Iroda oldalán jelent meg. A szerző, Illés Zoltán szíves beleegyezésével közli újra az afrikablog.hu.

Bevezetés

Szóval azt tudjuk, hogy Etiópia keresztény…igen, azt is hallottuk, hogy valahol rokonai (voltak?) az egyiptomi koptoknak és talán láttunk képeket is a lalibelai sziklatemplomokról egyszer-kétszer.

De hogy is van az, hogy Sába királynő összejött Salamonnal és a frigyláda Etiópiába került és Axum lett az új Jeruzsálem? Sába királynő etióp volt, nem dél-arábiai? Most akkor az etióp keresztények koptok, vagy zsidók, vagy netán délarabok?

Hogyan is érkezett a kereszténység Etiópiába?

Nos, az etióp kereszténység a 4. századra nyúlik vissza, amikor is Axum akkori ura Ézana felvette, és „államvallássá” tette a kereszténységet. Mindez a legenda szerint egy Frumentiusz nevű szír hajótöröttnek köszönhető, aki az axumi udvarban annyira összemelegedett a helyi elittel, hogy Ézana és udvartartása felvette a kereszténységet és Frumentiuszt Alexandriába küldte egy főpapért az új egyháznak. Az alexandriai pátriárka Frumentiuszt küldte vissza Axumba mint Etiópia első püspökét. Szóval innen a kopt rokonság. Igen – és a dogmatikai hasonlóság is, miszerint az etióp egyház is monofizita, azaz Jézus csak isteni lényegét ismeri el. Tehát a koptok az etióp ortodox egyházzal együtt még 451-ben, a khalkedóni zsinaton kényszerűségből szakítottak a „mainstream” kereszténységgel. Így lett az etióp ortodox egyház „nem-khalcedoniánus”. A középkorban az iszlám „háta mögött” őrizték az etiópok ősi keresztény hitüket, innen a keresztes háborúk idejében elterjedt legenda János pap országáról, aki az afrikai keresztény birodalom papkirálya. A legenda hátterében minden bizonnyal a 12. századi Jimreháné-Krisztosz zagué császár állhat, aki nemcsak uralkodó, hanem felszentelt pap is volt.

NÉZEGESD MEG BODÓ GÁBOR FANTASZTIKUS KÉPEIT ETIÓPIÁRÓL! A FOTÓGALÉRIA MEGNYITÁSÁHOZ KATTINTS A KÉPRE!

 

Eddig rendben, de akkor mi ez az egész az Ószövetséggel és a frigyládával?

Nos, az Ószövetség említi Sába királynőt, aki meglátogatta Salamon királyt Jeruzsálemben. Sába királynőt délarabként tartjuk számon, de ez nem így van ám Etiópiában! Az etióp őslegenda, a Kebra Nagaszt szerint Sába királynőjének neve Makeda és Etiópiából indult Jeruzsálembe és nemcsak meglátogatta Salamon királyt, de bizony kilenc hónappal később fiuk született, Menelik.

Menelik, a „bölcs fia” fiatal korában meglátogatta apját, ám nemhogy nem maradt Jeruzsálemben, de hazament és zsidó előkelők társaságában a frigyládát is Etiópiába vitte. A Kebra Nagaszt, amely történészek szerint Egyiptomból került Etiópiába a 13. században, a salamoni dinasztia trónfosztójaként tekintett az akkori uralkodó Zagué dinasztiára, tehát politikai célzatú írásról (is) van szó, amely cél azonban nem von le a legenda értékéből és fontosságából az etióp ortodox keresztények számára.

Szóval így jön össze Sába, Salamon, a koptok, a monofizita tanok és a Kebra Nagaszt Etiópiában, melynek közel százmillió lakója ma már nem mind ortodox keresztény (44%), hanem a portugál hajósok jóvoltából római katolikus (1%) és még későbbi fejleményként a protestáns (18%). A muszlimok a lakosság 36%-át teszik ki.

Arab filológusként végzett az ELTE Bölcsészkarán, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájának doktorjelöltje, disszertációját a dél-szudáni államépítés kihívásairól és eredményeiről írja

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.