A nigériai választás eredményéről

Március 28-án Afrika legnépesebb állama és egyben gazdasági nagyhatalma új elnököt választott. A 72 éves muszlim Muhammadu Buhari  tábornok veszi át a hatalmat az országot már öt éve vezető keresztény Jonathan Goodlucktól.

A bal oldalon Jonathan Goodluck, mellette fehérben Muhammadu Buhari

Ez az első alkalom, hogy demokratikus választások alkalmával sikerült nyernie az ellenzéknek: a People’s Democratic Party (PDP) tizenhat éve tartó uralma ér ezzel véget. Buhari pártja, az All Progressive Congress (APC) azonban nem egységes: az ellenzéki pártok a PDP legyűrése érdekében egyesítették erőiket és jelölték közösen a tábornokot, ez pedig a sikeres kormányváltás után megnehezítheti a különböző nézeteket képviselő pártok közötti együttműködést.

Buhari támogatói jelöltjük győzelmét ünneplik

Buhari uralma a nyolcvanas években

Buhari egyszer már volt államelnök a nyolcvanas években, akkor katonai puccsal került hatalomra, és ugyanilyen módon döntötték meg uralmát. Rendszere és ő maga híres volt a korrupció elleni harcról, azonban komoly kritikákat kapott emberi jogi hiányosságai miatt. 1984 januárja és 1985 augusztusa között több mint 500 tisztviselőt, politikust és üzletembert ítéltek el és börtönöztek be korrupciós vádak alapján, de számos kritikusabb újságíró is rács mögött végezte. Buhari katonás fegyelmet igyekezett bevezetni az országban: a “Fegyelmezetlenség Elleni Harc” túlkapásait jól jellemzi, hogy a munkahelyről későknek békaugrásokat kellett végezniük és ostorral felfegyverzett katonák felügyelték, hogy az emberek rendezett sorokban várakozzanak a buszmegállóban.

Maga Buhari a mai napig kiáll a nyolcvanas években képviselt politikája mellett, habár akkor egy demokratikusan megválasztott kormányt kényszerített távozásra katonai puccsal. Őt magát 1985. augusztus végén Ibrahim Babangida tábornok a romló közegészségügyi állapotok és gazdasági helyzet miatti általános elégedetlenségre hivatkozással megbuktatta, és negyven hónapra bebörtönözte. Buhari gazdaságpolitikájára annak jellegzetességei miatt a mai napig buharizmusként hivatkoznak. A buharizmus keretében az elnök 1984-84-ben igyekezett minél rövidebb idő alatt rendezni a gyorsan romló közpénzügyi helyzetet. Nem volt hajlandó leértékelni a nairát és szakított a Nemzetközi Valutaalappal (amely kölcsönt ajánlott bizonyos feltételek teljesítése esetén), helyette többek között korlátozta a “szükségtelen” importot, csökkenteni igyekezett a szervezett olajlopást, és több országgal is barteregyezményeket kötött (korábban illegálisan tárolt olajat cserélt többek között Olaszországgal építőanyagokra, Brazíliával autóalkatrészekre, stb.). Buharinak szokatlan módszereivel sikerült csökkenteni az inflációt, azonban intézkedései miatt munkahelyek szűntek meg, üzletek zártak be, és sokak életszínvonala visszaesett.

Buhari és a korrupció

Jelenlegi kampányában hajlíthatatlan korrupcióellenességre, és a Boko Haram elleni harcra helyezte a hangsúlyt, és valóban ez a két probléma foglalkoztatja leginkább a nigériai közvéleményt. Ez nem is csoda, amikor rendszeresen előfordul, hogy politikusok olyan karórát viselnek nyilvános rendezvényeken, amelynek értéke többéves fizetésüknek felel meg. Éles váltást jelent az aszkéta Buhari, aki szandált hord és köztudottan egyszerű életet él. Egy felmérés szerint a nigériaiak 72 százaléka szerint az utóbbi években elterjedtebbé vált a korrupció. A Transparency International által megkérdezettek 92 százaléka szerint a politikai pártok korruptak Nigériában. Nigéria a korrupt gazdaságok listáján az előkelő 15. helyen áll. 

Sikeres lehet-e a gazdasági stabilitásért és a Boko Haram ellen folyó harc?

A nigériaiak 72%-a aggasztónak tartja az iszlám radikalizmust az országban. A radikális iszlamista terrorszervezet elleni küzdelem szempontjából már az is fegyvertény, hogy Buhari túlélt egy személye elleni Boko Haram-merényletet. Előnyt jelenthet továbbá hosszú évtizedekre visszatekintő katonai múltja és tapasztalata, valamint hírhedt fegyelmező ereje és hajlíthatatlansága. Az északi vidéki lakosság körében személye sokkal elfogadottabb, mint a korábbi elnöké, és a falusiak támogatására nagy szükség lesz a lázadók elszigetelésében.

A korrupcióellenes harc sikere attól is függ, hogy sikerül-e stabilizálni Nigéria gazdaságát. Buhari ugyanis olyan országot örököl a vereségét elismerő, ellenfelének gratuláló Jonathan Goodlucktól, amelynek korábbi 7% körüli dinamikus gazdasági növekedése az utóbbi időben megtorpant. A Standard and Poor’s és a Fitch még a választások előtt leminősítette Nigériát, így a továbbiakban drágább lesz kölcsönöznie a nemzetközi piacokról.

Olajvezetékek Nigériában

Márpedig kölcsönökre nagy valószínűséggel szüksége lesz: az 55 dollár körüli olajár súlyos csapást jelent egy olyan ország számára, ahol a kormány bevételeinek 80 százaléka és az exportbevételek 95 százaléka a nyersanyag eladásából származik.

Buhari támogatottsága megrendülhet

Elemzők szerint Buharinak nem lesz más lehetősége, mint a kormányzati kiadások radikális csökkentése és ezzel egyidejűleg adóemelés. A várható népszerűtlen intézkedések pedig kikezdhetik Buhari támogatottságát, amely sok esetben nem is a személye iránti elkötelezettségen alapul. A tábornokra leadott szavazatok inkább a Jonathan Goodluck-féle vezetés alkalmatlansága felett mondtak ítéletet. Buhari már sokadszorra indult az elnöki székért: 2003-ban tizenegymillió szavazatnyi különbséggel veszített Olusegun Obasanjo javára, 2007-ben csak a szavazatok 18 százalékát tudta megszerezni, 2011-ben pedig Jonathan Goodluck 22,5 millió szavazatával szemben mindössze 11 millióan tisztelték meg bizalmukkal. Éppen erre alapozta az Economist azt a megállapítását, hogy még egy ex-diktátor is jobb a jelenlegi bukott elnöknél, és a két jelölt közül Buhari a “kevésbé rémes”.

Márpedig Afrika legnagyobb gazdaságának mélyreható változásokra lenne szüksége. Az a tény, hogy a korábbi, 2011-es eredményekkel szemben ezúttal nemcsak a többségében muzulmán Észak, hanem számos déli keresztény állam is Buhari mellé állt, éppen ezt az igényt jelzi.

2015-ös választási eredmények megyénként

Egy korábbi posztban már említést tettem a Boko Haram térnyerésének gazdasági okairól. A mozgalom elleni fegyveres harc valójában tüneti kezelés, a társadalmi-gazdasági megosztottságra és a korrupcióra kellene hatékony és hosszú távon életképes megoldásokkal válaszolni.

A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének (MTA KRTK VGI) tudományos munkatársa, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Gazdasági és Közpolitikai Tanulmányok Tanszékének adjunktusa

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük