A spiritualitás Afrikában az élet része
A hagyományos, natív orvoslás mélyen beépült a kameruni hagyományokba, az Afrikára és ezen belül Kamerunra megkérdőjelezhetetlenül jellemző spirituális lét egyértelmű komponense. „Mindenhol harapni lehet a levegőből a spiritualizmust. Ez az a sziget, ahova minden afrikai kiúszik és megnyugvást lel. Ha ez nem lenne, akkor a fizikai lét felőrölne mindent. Minden régióban más és más formáit éltem meg ennek a spirituális létnek, de mindenhol létezik és élő erő. Ez nem olyan, mint Európában a vallás. Ez valami egészen más mélység.” mondja Dr. Mihálffy Balázs az afrikablognak adott interjújában.
Füvesembert, sámánutódot, jóst és jövőbelátót, rossz és jó varázslót, csecsemőkkel beszélőt, különféle transzcendens tulajdonsággal, természetfeletti, csodával határos módon szerzett vagy veleszületett képességekkel rendelkezőt, csontos embert, szülésasszonyt, stb., minden természetes környezetében élő törzsben, népcsoportban találni. Ők azok, akikhez bármikor lehet fordulni, akik ott élnek a harmadik házban vagy a szomszédos kisfaluban, akiknek, mint a törzs/közösség tagjainak, nem kell hosszas kórtörténetet mesélni, mert életformájuk, szokásaik és hagyományaik közös földből gyökereznek a betegekével.
Nehéz lenne megkísérelni a natív gyógyítók rendszerbe foglalását, gyógyító ténykedésük osztályozását, ennek mikéntje ugyanis gyakran egymásba fonódik, kölcsönelemekkel ötvöződik, sok esetben változik, bővül vagy színesedik, vagy éppen hagyományait változatlanul őrző, állandó marad.
A természetfeletti erőkkel, ősök szellemeivel kommunikáló, velük kapcsolatot tartó, a gyógyítás folyamatához tanácsaikat, segítségüket kérő legtöbb hagyományos doktor (traditional doctor) az északnyugat-kameruni Esuban van. Bár a településnek van egészségügyi központja, szakképesített orvosa, több orvosasszisztense, a hagyományos doktorok száma évről évre gyarapodik, tevékenységük híre meghaladja a törzs határait. Pácienseiket a templomnak nevezett vályogkunyhóban fogadják, a gyógyítás folyamatában nélkülözhetetlen az ősök gyógyító szellemeinek jelenléte. A templomban különféle szelleminvokáló, a misztikum fokozását szolgáló tárgyat láthatunk. A leopárdbőr a hatalom jele, az elmozduló bivalyszarv, lófarok a szellem jelenlétét tanúsítja, amulettek, orvosságos tégelyek, kitömött állatok, és egyéb, néha bizarr tárgyak tarkítják a helyet. A natív gyógyítás egyaránt jelenti gyógyfüvek, porok, főzetek használatát, mint rontáslevevést, tanácsolást, ártás, boszorkányhatás felismerését, ennek megelőzését vagy hatástalanítását, stb. A gyógyítók négyszemes látással bíró látnokok, a spirituális két szem megnyitása beavatás útján történik. A gyógyfüvek, porok stb. ismeretére különféle módon tesznek szert: van, aki őseitől tanulja, mások álmukban szerzik meg, és van olyan is, akit a különféle alakot felvevő gyógyító szellem szólít meg.
Natív gyógyítók
A következőkben olyan natív gyógyítókat mutatok be, akik nagyszámú pacientúrával rendelkeznek, gyógyító tevékenységük túlnövi lakóhelyük határait, és akiknek tevékenységét hosszabb időn át követhettem.
Wung Emmanuel Esu leghíresebb hagyományos orvosa.
Emmanuel Wung, natív gyógyító
Története mesés, gyerekkorában lett a szellemek kiválasztottja, beavatása általuk történt, gyógyászati ismeretét is tőlük kapta. Hat-hét éves lehetett, amikor megszólították a szellemek, meséli. Egy idős asszonyt küldtek hozzá, aki a folyóhoz vezette, itt több, hasonló korú asszony várt rá, akik a folyóba merítették és benne tartották három napig. A folyóban történtekről nem mesélhet, viszont három nap után megtörténhetett a beavatás, látnoki képességét megtarthatta. Utána, pontosan 10 éven át, a szellemek minden éjjel meglátogatták, az orvoslás tudományára tanították, füvek és gyógyhatású növénykombinációk titkait árulták el neki. 17 éves korában kezdett gyógyítani. A szellemekkel való kommunikáció közvetlen, transzállapotot nem igényel, mondja, a gyógyításhoz szükséges anyagokat személyesen gyűjti össze a kameruni és a nigériai esőerdőkből és szavannákról.
Hagyományos orvos “templomában”
A gyógyhatású növényeket a szellemek mutatták meg neki, útjain ők kísérték és kísérik. A füvek nevét nem tudja, de felismeri őket.Lakóháza mellé több vályogtéglás házacskát épített a távolból érkező páciensei részére, akiket egy vagy több hozzátartozó kísér. A kezelés időtartama változik, néha hónapokig is eltarthat, és akkor ér véget, ha a páciens állapota javul, vagy elfogy a család pénze, vagy ha a beteg állapot rosszabbodik, esetleg a beteg meghal.
Wung Emmanuel jól működő kapcsolatrendszert épített ki: az Európából érkező néhány beteget a Svájcban élő testvér küldi, legnagyobb lánya a fővárosi orvosi egyetem hallgatója, és, elmondásuk szerint, apja praxisát hivatott kiegészíteni, második felesége a Fon (törzsi király) feleségének édestestvére, jó kapcsolatokat ápol a helyi katolikus egyházzal és támogat nemes célokat.
Tanítványai nem jelentenek konkurenciát neki:„Megtanítok mindent, amit tudok nekik, aztán mindenki úgy érvényesül, ahogy tud. Nem mindenkinek sikerül, csak annak, aki erre született. Elmondok mindent nekik, eljönnek velem, amikor füveket gyűjtök. Azért kaptam a tudást, hogy megosszam velük. Sokan vannak Esuban, akik tőlem tanultak, és néha visszajönnek tanácsot kérni.”
A legtehetségesebb tanítvány
„Nem, nem jelentenek konkurenciát. Sok a beteg ember, én amúgy sem bírnám egyedül. Nézz ki az ajtón, és láthatod, hogy állandóan jönnek: este, éjjel. Aki nem tud hazamenni, az itt marad. Jönnek a családtagok is: van, aki látogatóba, van, aki itt is marad a beteg mellett. Itt főznek, itt mosnak… “
A látnoki tulajdonság, a szellemvilág jelenlétét és segítségét feltételező gyógyítás, mint különleges adottság és szellemi adomány térítésmentességet, ingyenességet feltételezne, viszont nem mindig van ez így. Sok esetben csak a begyűjtött füvek, növények, a „bozótig” megtett útiköltség, a védő, megelőző amulettek alapanyagának ellenértékét kell törleszteni, máskor viszont a gyógyító aktusért is pénzt vagy ennek megfelelő értékű adományt kell fizetni. Az elvégzett munka szintén fizetőeszköznek számít. A „bozót” a közeli vagy távolabbi szavannát, esőerdőt jelenti, ahova többnapos gyaloglással vagy motorbiciklivel lehet eljutni.
Gyógyporos amulettek, köpölyözés nyomai
A füvesemberek gyógynövényekkel gyógyítanak, nem igényelnek transzcendentális segítséget, ezektől elhatárolódnak.
Gyógyhatású szerek a füvesember otthonában
Kenőcseik hordozóanyaga rendszerint pálmaolaj, főzeteik többféle növényt tartalmaznak. Az Esuban élő Kum Blasius például a hozzá forduló betegeket regisztrálja, betegségük alakulását követi, őket visszarendeli, és ha nem hat a terápia, akkor, orvoshoz (egészségügyi központba, kórházba) irányítja őket. A kezelésért nem kér pénzt. A növényekkel, növénykeverékekkel való gyógyítás tudományát kérésre átadja, megtanítja. A tanfolyamoknak betegségek szerinti, különböző áruk van. Állítása szerint nem túl sok tanítványa van.
Gyógyszirupok malária és hastífusz ellen
A Wabane-falvakban ha van is egészségügyi központ vagy kórház, ez sok esetben távol esik, többórányi járásra a lakóhelyektől, szétszórt falvacskáktól, kórtermei piszkosak, gondozatlanok, a szintén piszkos falú szülőszobában szakadt matracos, kopott vaságy van, és ez alól kivétel alig akad.
Szülés, csonttörés, agyi érbántalom natív gyógyítása
Az otthonszülés gyakori, és a kameruni törvények szerint az otthonszülésben képzett egészségügyi dolgozó még szövődmények esetén sem segédkezhet, a szülés levezetése ilyenkor a helyi szülészasszony/bába dolga. A nők helyzete Wabane falvaiban amúgy sem könnyű, ők a család pénzkeresői, ők művelik a földeket, gyűjtik be és adják el a termést, gyermeket szülnek, nevelnek. Terhességük utolsó hónapjának utolsó heteiben szülésre készen, asszonytársuk által kísérve indulnak minden reggel a közeli vagy távolabbi farmra. A Wabane-i nők kosaraikat, az északnyugati szokástól eltérően nem a fejükön, hanem a hátukon hordják, a kosárpántot homlokukra helyezik, így a kosarak súlya a nyakizmaikra nehezedik. Így vonulnak a szűk ösvényeken, tekintetüket a földre szegezve. Ha közeledik a szülés ideje, kosarukban kis csomagot cipelnek: vadonatúj borotvapenge, vatta vagy nagyméretű betét és tiszta ruhaanyag van benne. A borotvapenge a köldökzsinór elvágásához kell, amit bármelyik Wabane-i nő bárhol elvégez. A köldökzsinórt elkötik, az anyát hagyják pihenni, a méhlepényt leválni, majd hazatérnek. Ha gond van, akkor a megpróbálnak a legközelebbi kórházba jutni; volt példa ikerszülésre, amikor az első újszülött otthon, a második a kórházban látott napvilágot, és volt példa arra is, hogy placentával a lába között vánszorgott be az anya.
Pa Charles Meh és gyógyító szerei
A csonttöréseket a csontos ember vagy asszony látja. A törött csontvégeket kitapintja, majd érzéstelenítés nélkül helyrerakja, néhány nap múlva, ha szükségét érzi, igazít rajta. A nyílt törés nagyobb gondot okoz, a seb legtöbbször elfertőződik, elgennyed, elfekélyesedik. Túl sok alternatíva nem áll rendelkezésükre, ugyanis, ha röntgenvizsgálatra alig van lehetőség, mentőautó sincs, és ha a szükséges vizsgálatokat ki is tudják fizetni, egyébre már nem marad pénz.
Az agyi érbántalom vagy más betegség okozta végtagbénulásos betegeket az erre szakosodott helyi natív gyógyász kezeli. A kezelés árát előre ki kell fizetni. A terápia hosszú időt vehet igénybe, és ha a bénulás az alsó végtag érintettsége miatt mozgásképtelen, akkor a páciens maradhat az udvaron levő, erre a célra épített kunyhóban. A kezelésben használatos eszközök: füvekből, gyökerekből álló főzet, pálcára erősített borotvapenge, vérzést csillapító, fertőtlenítő növények és készítmények. A terápia ideje alatt a gyógyító és páciense között folyamatos párbeszéd zajlik, a beteg folyamatos visszajelzést ad mindenről, ami vele történik. Gyereket nem engednek a hely közelébe. A sikeres kezelésnek hamar híre megy, és egyre több páciens érkezik, a sikertelent pedig elfogadják, mint gyógyíthatatlant.
Rontáslevétel, csecsemőkkel beszélő asszony, vudu gyógyító
A rontás levételének vagy megelőzésének rítusa komplex, összetett folyamat, célja a rontó szellem/varázslat/boszorkányhatás megszüntetése vagy megelőzése. Összköltsége kb. száz eurónak megfelelő kameruni frank. A megrontott szervezetéből a „rossz” a test felszínére borotvapengével ejtett bevágásokon át távozik.
A csecsemőkkel beszélő asszonyt is sok anya keresi fel. Ha a folyamatosan síró kisbaba nem lázas és betegségtüneteket sem mutat, ha nem éhes és egyéb baját sem tudják felfedezni, akkor biztos, hogy megrontották vagy rossz varázslat/boszorkányhatás alatt áll. A baba tudja a rontás ellenszerét is, de senki nem érti a szavát, ezért van szükség a csecsemőkkel beszélő asszonyra, aki tolmácsolni tud a szülők felé.
„Egyszer egy nagyon gyenge csecsemőt hoztak: meghalok, meghalok, nyöszörögte. Mi kell, hogy ne halj meg?, kérdeztem. Varrassanak nekem egy hagyományos ruhát, és terítsék rám, ezt mondta. Mondtam az anyjának, hogy siessen, mert mindjárt meghal a gyermek. Szaladt gyorsan, megvarratta a ruhát, a gyermekre terítette és megszűnt a baj.”
A vudu-gyógyító templomában fából faragott ember alakú szobrok sorakoznak. Hogy kinek mi a betegsége, azt a gyógyító szellem az adott betegségének megfelelő szobor elmozdításával mutatja meg, a gyógyítás különféle füvekből készített főzetekkel, kenőcsökkel és ráolvasással történik.
Vudu gyógyítás szobrokkal
Vélemény, hozzászólás?