A maszáj népcsoport tárgyi örökségéről – 2. Rész

Régóta adósok vagyunk a maszájok tárgyi örökségéről szóló 2017 márciusi bejegyzésünk folytatásával, amelyet alább olvashattok.

A nők viselete

Az asszonyok a gyári takaró megjelenése előtt bőrszoknyát illetve bőrkötényt viseltek. Mindkettő valamivel a boka fölé ért, gazdagon díszítették termésekkel, kaurikkal, fadarabkákkal, a későbbiekben pedig gyöngyökkel. A kötény lefelé erősen szélesedik, és járás közben jobbra-balra himbálódzik.

Azok az asszonyok, akiknek körülmetélt leányuk már meggyógyult, megkapják a lányuk fekete rongy-ruháját, illetve befeketített bőrruhát, amelyet egészen addig hordanak éjjel és nappal, míg a ruha magától le nem szakad róluk.

Testékük felsorolása szinte végtelen, a bokától a fejük búbjáig minden testrészüket díszekkel látják el, mégis a legjellegzetesebb rajtuk az arcdísz, amelyet a körülmetélt leányok korcsoportjától kezdődően az asszony korig viselnek, ám a színsorok, minták elrendezése függ a nő pillanatnyi státuszától. Az arcék a homlokpántról ereszkedik le, az orrnál pedig két ágra válik: a jobb illetve a bal fül felé kanyarodik. A harcos korosztályba tartozó, ám egyáltalán nem harcoló, hanem harcos kedvessel rendelkező leányok ugyanerre a homlokpántra egy kettős kereszt formájú éket rögzítenek, amelyre sűrűn varrják rá a tarka gyöngyöket, a keresztek széléről pedig vékony láncokon kicsiny alumínium tallérok függnek, amelyek séta közben hallhatóan csilingelnek. Saját díszítésük modernizálása tökéletesen illeszkedik a tradíciók közé, és mindenből képesek díszítő elemet alkotni: az elhajigált lakatkulcsok, leszakadt gombok, biztosítótűk, működésképtelen karórák, de akármilyen tarka, apró dolog a viseletük részévé vált.

A letűnő kultúrában megtalálhatjuk a körülmetélt leányok jellegzetes bőrsaruját, amelyet mára a nőknél és a férfiaknál is felváltott az ún. tairi /angolból: tyre/, tehát az ócska kerékabroncsból készített papucs. A maszáj leányok körében a körülmetélés kötelező, aki megfutamodik, annak nem lehet maszáj férje. Viszont az utóbbi néhány évben nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mással váltsák fel a szokást. Találhatunk otthonokat, ahol idősebb és a tradíció ellen harcoló maszáj asszonyok fogadják be a kirekesztetteket. De gyakoriak a tüntetések, felhívó akciók is, sőt, egyre több harcos ifjú is fellép a hagyomány ellen, noha régebben az is kiváltság volt, ha valaki körülmetélt lánnyal hált. A korcsoportba lépés mérföldkövét táncos szertartás vagy az általános iskola elvégzése jelentené a jövőben.

De maradjunk a jelenben, és ejtsünk néhány szót a tanzániai illetve a kenyai oldalon élő maszáj lányok körülmetélési díszeiről. A tanzán lányoké gyöngyökből készült, és frufruként lóg a szemükbe, míg a kenyaiaké bőr homlokpánt kauri díszítéssel, és csak néhány gyöngysor lóg a homlokba.

 

 

 

 

 

Tanzániai maszáj körülmetélt lány

A kaurik elhelyezkedése a leány jellemzőit tükrözi, példának okáért, ha a középső kauri keresztben van, az véd a gonosz nézés ellen, ha középen nem kauri van, hanem gyöngy, azt jelenti, hogy a leány először megfutamodott, ha minden kauri keresztben van, akkor a leányt tisztelik szülei, ha a középső függőleges, annak jelentése, hogy a leánynak van vőlegénye, tehát gyógyulása után azonnal férjhez megy. Miután levették magukról a homlokdíszt, azonnal lebontják. Szintén különbség van az övükben: a tanzániai körülmetélt lányok öve gyöngyökkel kirakott, míg a kenyaiaké egy kaurisor.

Kenyai maszáj asszony gyermekével a hátán (Forrás: eredeti fotó 2002-ből, Horváth Beáta)

Szintén a nők viseletéhez tartozik a szülő nők öve, amely egy szélesebb, díszítés nélküli bőrpánt. Ezzel a nő leszorítja a hasát, és tovább viseli, míg hasa vissza nem húzódik. Meg kell jegyeznünk, hogy mivel kénytelenek mindent a természet rendjére bízni, az idősebb asszonyok a terhes nőket gyakorta hánytatják, kergetik, hogy minél erősebbek legyenek és minél kisebb gyermekük szülessen.

Maszáj házak

Miután a leány férjhez ment, apjától kap egy tökedény tejet, és evvel sétál el új otthonába. Ott minél hamarabb egy asszonytársával együtt házépítésbe kezd; a maszájoknál, ahogy más nomád népeknél is, a ház építése a nő feladata. Egyikük adogatja a gallyakat, a másik pedig kötöz. Szintén különbség van a tanzán és kenyai maszájok házaiban. A kenyaiaké alacsony, babszem alapú, ajtaja valószerűtlenül keskeny, és nem lehet benne felegyenesedni. Lapos teteje, fala marhatrágyával tapasztott.

Kész ház Kenyában (Forrás: eredeti fotó 2002-ből, Horváth Beáta)

A tanzánoké magasabb, a háztető fűvel rakott. Egy házban élnek a szülők és a kisgyermekek, de egy maszájnak akármennyi felesége lehet. Ők külön házban, de egy udvarban élnek, szeretik egymást és egymás gyermekeit is nevelik. Hagyományosan a feleségtől azt is elvárták, hogy férje minden korcsoporttársával háljon, sőt, férje kínálta oda feleségét társának a vendégszeretet részeként. Ez a szokás rohamosan az enyészetté vált a nemi betegségek megjelenésével.

A kunyhóban található az ágy, amelyet közösen használ a férj a feleséggel, illetve ezen az ágyon születik meg a gyermek is. Ezt követően az anya a gyermekével ill. a gyermekeivel osztozik az ágyon, míg a férj ugyanabban a kunyhóban, de immáron egy másik ágyon alszik. Az ágy szó megtévesztő lehet: ágyuk kerete fa, szélte a kunyhó szélessége, alakja formátlan, a földtől szűk arasznyira emelkedik, és száraz fűvel bélelt, bőrrel, takaróval fedett. Ennek réseibe rejti a férj pénzes zsákocskáját, amely létéről a feleség a legtöbbször nem tud. A ház – amely nem nagyobb, mint hét-tíz négyzetméter – bejáratánál lévő apró kanyarban találhatunk egy kicsiny kerítést, bőrrel összekötözött gallyakból, itt őrzik az újszülött gidákat, borjakat.

Kerítés, mellyel a kunyhón belül védik az újszülött gidát (Forrás: Horváth Beáta)

A ház elé egy puhára kikészített, nagyméretű bőrt fektetnek, és ezen ülve beszélgetnek.

Tárolóedények, poharak és kürtök

Legfontosabb háziállatuk a marha,  jelölő vassal jelet égetnek rá, hogy a tulajdonos felismerhesse saját jószágát. A marhák nyakába vasból kovácsolt kolompot akasztanak, ez hajdanán antilopok szarvából készült, de elmondásuk szerint ma ezt már sehol nem lehet fellelni. A marháknak nemcsak tejét isszák, hanem szarvát, bőrét is felhasználják különböző tárgyak készítéséhez. Az asszonyok a tehénfejés alatt nagyobb bőrkalapot viselnek, és így védik fejüket a jószág farkának csapkodásától. A tejet tökedényekben tárolják, és sosem mosogatják vízzel, hanem egy hosszabb, lágyszárű növény kirojtozott végét tűzbe tartják és ennek izzó végével kiégetik a tejmaradványokat.

Asszonyok izzó bottal takarítják a tejesedény belsejét (Forrás: eredeti fotó 2002-ből, Horváth Beáta)

A marhák, kecskék száma státuszszimbólum, gazdagságot mutat és nem jóllakottságot. Kisgyermekek tejespohara a megölt marha szarváról leválasztott szaru, amelyre bőrkupakot is készíthetnek.

A maszájok körében elterjedt az alkohol készítése, amely sűrű, tejszerű folyadék magas alkoholtartalommal: cukorral, melasszal, élesztővel erjesztik és forró vízzel keverik össze. Az alkoholos edény  szintén lopótökből készül, igen nagy, lehet egy- vagy kéthasú, gyöngyökkel díszített, vagy kétszínűre festett. Szertartások idején isznak belőle, de az ebben lévő tej és víz keverékével áldja meg a családfő az udvart, a jószágokat, illetve behajtás után ebből spricceli be a karámot.

A tanzániai maszájoknál találkoztam a kafferbivaly szarvából készült őrlőedénnyel. A nagyobb, homorú részében zúzzák szét a magvakat, terméseket, a keskenyebb, elhajló része pedig a fogója, de vizet is ihatnak belőle. Szintén állati szarvból, nevezetesen a nagy kudu szarvából készítik a harci kürtöt, ezt fújják meg, ha a harcos fiatalokat össze akarják toborozni.

Szamármálha és kecske-ivartalanító

Költözéshez, vízhordáshoz, fahordáshoz használják a szamármálhát, kerete erős fa, amelyet ovális formára hajtanak, erre kifeszítik, ráfonják a bőrpántokat. Mérete a szamár nyakától a faráig tart és málha nélkül is nehezen bírható el, szinte sajnáljuk a szamarat, de csak addig, míg meg nem pillantottuk a hagyományos kecskeivartalanítót.

Tanzániai maszáj szamarait terelgeti (Forrás: The Donkey Sanctuary)

Ez két részből áll, az egyik egy laza húr, alig egy méteres íj, amelyet a bakkecske megfelelő szervére csavarnak, majd ugyanerre a szervre rávágnak egy nehéz, ébenfából készült, hagymaforma-végű bunkósbotot. Olyankor herélnek kecskét, ha nem szaporításra, hanem hízásra szánják. Ha valamilyen okból el akarják kerülni a túlszaporulatot, akkor a bakkecske hasára egy bőrszoknyát erősítenek.

Nomádok vagy városlakók?

A maszáj ember életét a nomád pásztorkodás tölti ki, legelőről legelőre költöznek. Ugyanakkor a mai falusi, városi maszájok letelepedtek, szokásaikat is megváltoztatták, felhagytak velük.

A Hasadékvölgy lakói számára a vadállatok közelsége az élet természetes része, házi állataikat nagy becsben tartják, az életük a szabad levegőn zajlik, a kunyhókba csak estére húzódnak be. Hagyományaik folyton változnak, az oktatást kezdik előtérbe helyezni, már azt is elfogadják, hogy marhájukat tandíjra váltsák.

Híres maszájok

Számtalan politikus került ki a népcsoportból; híres, több tucat gyermekes, befolyásos földtulajdonosok hangoztatják közösségük érdekeit, és miattuk érkezik Kenyába a legtöbb turista is. De szintén maszáj a nemzetközileg is elismert és híres Moipei Quartet kórus (a hármasiker lányok és húguk), továbbá David Rudisha, a szerénysége miatt is kedvelt nyolcszáz méteres világcsúcstartó futó. Általánosságban nyugodt, barátságos és elégedett emberek, akik örömmel fogadják az idegent udvarukban.

Húsz éve Kenyában élő Afrika-kutató, néprajzi tárgy gyűjtő, a Nairobi Egyetemen tanult arabisztikát, szociológiát és vallástudományt, iiletve az ELTE-n afrikanisztikát

One Comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük