Amikor Afrika legmagasabban fekvő fővárosának, Addis Abebának a központjában, a Piassa-n teszünk sétát, akkor gyakran önkéntelenül is megállunk. Sok furcsa érzés rohan itt meg bennünket, hiszen egyszerre látjuk a történelmi múlt lenyomatát és a látványos fejlődést. Szinte egymást érik a kínai buszok, sokan munkába, vagy éppen munkából rohannak. Néhány Dél-Szudánból és Szomáliából érkezett bevándorló koldul, mások a buszra várva a kat cserje levelét rágják, megint mások a luxusterepjáróikból kiszállva kísérik gyermeküket a közeli elegáns francia nyelvű magániskolába. Nem is annyira messze pedig a Derg-érából itt maradt szovjet emlékmű látható. Itt találjuk még az olasz megszállás előtti első „felhőkarcolót” is, vannak itt szép régi épületek, amelyeknél az örmény, az indiai, az etióp és az olasz stílus keveredik, és itt van az ország első mozija és első szállodája is, az Itegue Taitu Hotel. Sokszínű városrész ez tehát.
Az utunk során szinte lehetetlen nem betérni a helyi kávézók valamelyikébe. Van itt Trianon kávézó is 1940-ből, és itt található az egyik leghíresebb kávéház, a Tomoka.
A nyugati elegáns kávézókhoz szokott ember számára első látásra talán egy kissé avítt és lepusztult kávézók valódi kincseket rejtenek. Az itt kínált kávé, vagy ahogyan azt a helyiek mondják, bunna, talán a legjobb a világon!
Az etióp kávé világhírű (Forrás: Pásztor Szabolcs)
A helyiek kedvenc fajátik, a Lamb Tips, a Fasting Firfir, vagy éppen a Bozena Shiro és természetesen az indzsera fogyasztása után, egy csésze kávé mellett mindig jót beszélgetnek. A beszélgetések során gyakran szóba kerül a politika, esetleg az új miniszterelnök megválasztása, a berbere árának meredek emelkedése és egy, a kávézást és a kávét szorosan érintő új kormányzati intézkedés is.
A kávét helyi viseletben szolgálják fel (Forrás: Pásztor Szabolcs)
Az Etióp Nemzeti Bank (National Bank of Ethiopia) ugyanis 2017 októberében 15%-al leértékelte az etióp fizetőeszközt, a birrt (ETB). A cél egyértelmű: a kávé exportjának segítése és a folyó fizetési mérleg javítása. Egészen pontosan az etióp kormányzat az ország versenyképességét szeretné javítani, az exportteljesítmény növelésével és az importszámlák visszafogásával. Talán sokak számára meglepő eszközhöz nyúlt a jegybank, ugyanis a leértékelés hosszabb távú hatása a közgazdasági szakirodalom szerint kérdéses. Több szakértő is kiemeli, hogy a leértékelés csak a nagyobb exportpotenciállal rendelkező országok esetében működhet, de ekkor is csak bizonyos esetekben.
Etiópiában a leértékelés után három hónappal az első hatások pozitívak: a kávé exportjából származó bevételek rekord nagyságot (435 millió USD) értek el a jelenlegi költségvetési év első felében. Ez pedig 2012 óta a legnagyobb bevételnövekedés volt. Félő azonban, hogy az olyan importált termékek, mint az üzemanyag, a feldolgozóipari termékek és a gyógyszerek ára növekszik, és a leértékelés végső hatása tovább romló folyó fizetési mérleg, infláció is lehet. A kérdések tehát sokasodnak a tavaly októberi intézkedéssel kapcsolatban. Merész vállalkozásba kezdett az etióp kormány, amelyet érdemes figyelemmel kísérni.
A fejlődő országok fizetőeszközeinek leértékelése és az export kapcsolatáról, kiemelve az etióp esetet, többet hallhatnak az érdeklődők a jelen sorok szerzőitől a 2018. május 24. és 26 között megrendelésre kerülő 5th Pecs African Studies című konferencián.
